A hét kérdése: részmunkaidős munkavállaló napi munkaideje


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Részmunkaidős munkavállaló (napi 4 órára van bejelentve) dolgozhat-e készenléti jellegű munkakörben, 6 havi munkaidőkeretben, napi 24 órát?


1. Készenléti jellegű munkakör akkor rendelhető el, ha az Mt. 91. §-a szerinti feltétel teljesül. Eszerint készenléti jellegű a munkakör, ha

  • a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy
  • a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

(A készenléti jellegről álláspontom szerint célszerű a munkaszerződésben megállapodni.)

2. A készenléti jellegű munkakörrel kapcsolatos problémák

A készenléti jellegű munkakör jelenlegi szabályozása álláspontom szerint uniós jogba ütközik. Ez elméletileg csak az uniós irányelv közvetlen hatálya esetén, tehát állami/önkormányzati cégeknél jelent súlyos problémát, de felvethető, hogy az uniós jogba ütközés folytán a törvény is alkotmányellenes, és a jogvitába az Alkotmánybíróság is belefolyhat a munkáltatóra kedvezőtlen módon.

A probléma lényege, hogy az uniós jog különböző garanciákat ír elő a 12 órás munkaidő-mérték kapcsán, amelyet a magyar jog csak nagyon torzítva, beosztási szabályként tartalmaz. Ez a bérezésre is kihatással lehet közvetetten. (Ezzel a továbbiakban nem foglalkozunk, de érdemes megemlíteni.)

3. A munkaidő-mérték készenléti jellegű munkakörben a 92. § alapján a felek megállapodásával 8 óráról 12 órára emelhető. Ez azt jelenti, hogy önmagában a készenléti jellegű munkakör megállapítása nem emeli meg a munkaidő mértékét, arról külön meg kell állapodni.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a munkaidő mértékét nem feltétlenül szükséges megemelni készenléti jellegű munkakörben.

4. A munkaidő-beosztás készenléti jellegű munkakörben sajátosan alakul. A törvény ugyanis úgy fogalmaz, hogy a 92. § (2) bek. alapján foglalkoztatott munkavállaló – tehát akinek megállapodással megemelték a munkaidő-mértékét – egy újabb, külön megállapodás alapján napi 24, illetve a munkaidő-keret átlagában heti 72 órára is beosztható. (Szemben az általános 12 és 48 órával.)

Ez a megállapodás azonban a naptári hónap utolsó napjára, munkaidő-keret elrendelése esetén a munkaidő-keret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondható a munkavállaló által.

A fentiekből az következik, hogy csak annak a munkavállalónak lehet 12 óránál hosszabb beosztás szerinti munkaideje egy külön megállapodás alapján, akinek a munkaidő-mértéke egy korábbi megállapodás alapján már megemelésre került!

Munkajogi kiskönyvtár csomag

A Munkajogi kiskönyvtár sorozat 2014-ben megjelent kötetei csomagban 20% kedvezménnyel kaphatók. A csomag A munka díjazása; A munka és a pihenőidő szabályai; A munkaviszony megszűnése és megszüntetése című kiadványainkat tartalmazza.

 

Bővebb információk és megrendelés itt.

Tehát az Mt. 91. §-ban foglalt feltételek teljesülése esetén, fentiek figyelembe vételével részmunkaidős munkavállaló dolgozhat készenléti jellegű munkakörben, napi 24 órát azonban nem.

5. A 6 havi munkaidőkeretet a törvény lehetővé teszi. (Mt. 94. § (2) bek. d)

Válaszadó: Dr. Fodor T. Gábor. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.