A hét kérdése: szabadság nyilvántartása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Új Mt. arról rendelkezik, hogy 2013-tól a szabadságot órában kell nyilvántartani. Ez a rendelkezés teljes munkaidős munkavállaló esetében azt is jelenti, hogy órában is ki lehet venni a szabadságot, azaz nem egész napot, hanem csak 1-2 órát?

A konkrét esetben a közalkalmazottak az alábbi munkaidő besoztás szerint dolgoznak: hétfőtől – csütörtökig: 07.30-tól 16.00-ig, pénteken: 07.30-tól 13.30-ig. Ez azt jelenti, hogy aki hétfőn akar szabadságra menni annak 8,5 órát, aki pénteken, annak 6 órát kell kivennie?

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 124. §-ának a 2013. január 1-jével hatályba lépő szabályozása szerint a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.

A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.

Ez a jogszabályi rendelkezés azt jelenti, hogy egy nap szabadság 8 óra munkavégzés alól mentesít, tehát, amennyiben egyenlőtlen a munkavállaló (közalkalmazott) munkaidő-beosztása, így például csak 6 órát dolgozik, akkor az nem „emészti fel” egy egész napi szabadságát, hanem csak annak az arányos részét, 6 óra esetén a háromnegyedét. Azokon a napokon, amikor viszont 8,5 órát dolgozik, akkor ezzel nemcsak egy, hanem a nyolc órát meghaladó további fél órára tekintettel arányosan több szabadsága „fogy el”.

Összességében a kérdésére a válasz az, hogy aki hétfőn akar szabadságra menni annak 8,5 órát, aki pénteken, annak 6 órát kell kiírni, illetve, amennyiben az adott munkanapra csak 1-2 óra munkavégzésre lenne beosztva (ahogyan az a kérdésének elején szerepel), akkor nem egész napot kell kivenni, kiadni, hanem arányosan történik a kiadás/kivétel.

Ez a szabályozás a közalkalmazottakra is irányadó 2013. január 1-jétől, tekintettel arra, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 59. §-a nem zárja ki az Mt. előbbiekben bemutatott 124. §-ának alkalmazását.

A kérdést dr. Rácz Réka szakértőnk válaszolta meg.

Elmerült az új Mt. részleteiben? Itt a segítség: Munkajogi e-kommentár Könnyen kezelhető, áttekinthető felület • Folyamatosan frissülő és bővülő adatbázis • Egyszerűen kereshető magyar és nemzetközi jogi anyagok Részletekért kattintson >>>

---