A hét kérdése: visszatérő kismama szabadságának kiadása egyben vagy részletekben?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sok esetben a gyermekgondozási szabadságról visszatérő kismamának, vagy a munkáltatónak sürgős, ha az évek alatt felgyűlt szabadságot nem kellene egyben kivenni a munkábaállás előtt. Hátráltatja a visszatérést ellenérzéseket kelthet és egyéb gondokat okozhat. Egyik kérdező kérdése is erre irányult, hogy kötelező-e egyben kiadni a gyes/gyed évei alatt felgyűlt szabadságot. Szakértőnk ezzel kapcsolatban alaposan megvizsgálta az Mt. szabályait.


Bár a szakirodalomban létezik olyan álláspont, amely szerint a visszatérő kismama szabadságát „folyamatosan” kell megkezdeni a törvényi hatvan napos határidőn belül, ezen állásponttal a magam részéről nem értek egyet, ugyanis az véleményem szerint nem vezethető le a törvény szövegéből.

Mielőtt azonban a kérdésre válaszolok, egy talán még izgalmasabb kérdést is tisztáznunk kell:

Mit jelent az a törvényi megfogalmazás, mely szerint a felhalmozódott szabadságot „az akadály megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni”?

Elég az említett határidőn belül rendelkezni a szabadság kiadásáról, úgy, hogy a szabadság ténylegesen akár az említett határidőt követően kezdődik meg, vagy meg kell kezdődjön a szabadság ténylegesen az említett határidőn belül, esetleg be is kell fejeződnie a határidőn belül a szabadságnak?

Bár jómagam sokáig az első álláspontot képviseltem, kollégáim meggyőztek arról, hogy – figyelemmel az Mt. 123. §-ának megszövegezésére –, valójában a harmadik álláspont tűnik alapvetően helyesnek. Hiszen azok a szabályok, mely szerint a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni [Mt. 123.  § (1) bekezdés], továbbá bizonyos esetben március 31-ig kell kiadni [Mt. 123. § (2) bekezdés], ezt az értelmezést támasztják alá.

Persze a törvényi megfogalmazás lehetne némileg pontosabb, hiszen előfordulhat, hogy a munkavállalónak olyan sok szabadsága halmozódott fel, hogy annak kiadása 60 napon belül nem is lehetséges. Ebben az esetben természetesen nem kell a 60 napos határidőt betartani addig a mértékig, amíg annak betartása lehetetlen lenne.

Eltérő rendelkezés hiányában véleményem szerint alkalmazni kell azt a szabályt is [Mt. 122. § (4) bekezdés], mely szerint a munkavállalót 15 nappal előre értesíteni kell a szabadság kiadásáról.

A fenti, hosszas előzményi magyarázat után tudok érdemben válaszolni a kérdésére:

Véleményem szerint nincs olyan szabály a törvényben, amely alapján „egyben” kellene kiadni a felhalmozódott szabadságot. Be kell azonban tartani a fent ismertetett szabályokat, illetve arra a szabályra is figyelemmel kell lenni, amely szerint évente egyszer legalább 14 egybefüggő napnyi szabadságot kell biztosítani a munkavállalónak. [Mt. 122. § (3) bekezdés] Így nincs annak akadálya, hogy amennyiben a fenti szabályok, különös tekintettel a „60 napos” és a „14 napos” szabályra, nem sérülnek, úgy a felhalmozódott szabadság több részletben is kiadható legyen.

 

A kérdést dr. Fodor T. Gábor szakértőnk válaszolta meg. További kérdések és válaszok itt.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.