Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Online közszolgálati konzultációt indítottak a közszolgálati szakszervezetek a nemzeti konzultáció mintájára, hogy felkészüljenek az őszi bértárgyalásokra – közölte a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke pénteki, a Pénzügyminisztérium előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Boros Péterné azt mondta, a szakszervezeti álláspont kialakításához várják a közszolgálati dolgozók véleményét. A név nélkül kitölthető kérdőív a szakszervezetek több honlapján és a Facebookon is elérhető péntektől.
Az újságíróknak kiosztott kérdőíven nyolc kérdés szerepel, így például: Egyetért-e Ön azzal, hogy a közszolgálati munkaerőhiányt csak jelentős, általános közszolgálati keresetnöveléssel lehet megszüntetni?, Egyetért-e a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának kezdeményezésével, amely szerint 2019. január 1-től a minimálbér összege 190 ezer forint, a szakmunkás bérminimum pedig 247 ezer forint legyen?, Támogatja-e Ön, hogy a közszolgálatban a munkavállalók igényeihez igazodóan a kormány, mint munkáltató biztosítsa a családbarát munkahelyek széleskörű bevezetését?.
A konzultáció október 5-éig tart, akkor összesítik a válaszokat, majd tájékoztatják a nyilvánosságot. Hozzátette: remélik, hogy a kormány a nemzeti konzultációhoz hasonlóan a közszolgálati konzultáció eredményét, az emberek véleményét ugyanúgy figyelembe fogja venni.
Boros Péterné az MKKSZ-hez tartozó szakszervezetek nevében arról beszélt, hogy a kritikus létszámhelyzet miatt a dolgozók folyamatosan leterheltek, és a stressz állandósult a munkahelyeken, továbbá „ütközik a családért, gyermekekért vállalt felelősség a munkáért vállalt felelősséggel”. Jelezte: csaknem 80 százalékban nők dolgoznak a közszolgálatban.
Közölte, szerintük az alacsonyan tartott keresetek miatt a közszféra ágazataiban foglalkoztatási krízishelyzet alakult ki, a kormányzat mégis további létszámcsökkentéssel riogat.
Saját javaslatukat ismertetve azt mondta, hogy a közszférában a minimálbér a kiindulópont. Szakmai javaslataik közé tartozik a 321 ezer forintos diplomás minimálbér, valamint a családbarát munkarend bevezetése is.
A kiosztott sajtóanyagban egyebek mellett az áll, hogy 100 ezer ember hiányzik a közszolgálatból.
(MTI)
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
