A leendő örökbefogadókat megillető munkavégzés alóli mentesülés
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkáltató számára ideális világban a munkavállaló a beosztás szerinti munkaideje valamennyi percét ténylegesen a munka végzésével tölti. Azonban a munkavállaló is ember, így számos olyan körülmény adódhat, amely miatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ilyen kedvezmény illeti meg 2020 szeptembere óta a leendő örökbefogadókat is.
Tekintettel arra, hogy a munkavállalók esetében sem lehet elfelejteni az emberi tényezőt, több olyan körülmény is felmerülhet a munkavállaló életében, amikor a munkaidő-beosztása alapján munkát kellene végeznie, azonban erre nem képes és nem is köteles. Ezeket az eseteket egyrészt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 55. §-a sorolja fel, másrészről a munkáltató is dönthet úgy, hogy mentesíti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól.
A törvény erejénél fogva mentesül a munkavállaló a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól például keresőképtelensége, a kötelező orvosi vizsgálata tartamára vagy a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamára. Ez a lista azonban a 2020. évi LXV. törvénynek köszönhetően újabb mentesülési körülménnyel gyarapodott, így 2020. szeptember 1. napjától a mentesül a munkavállaló a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb tíz munkanapra [Mt. 55. § (1) bekezdés j) pont].
A munkavállalót az örökbefogadás előkészítése vonatkozásában megillető mentesülés esetén a kérésének megfelelő időpontban – az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított kilencven napon belül – kell mentesíteni, az igénybevételről pedig a munkavállaló legalább öt munkanappal korábban köteles tájékoztatni a munkáltatót [Mt. 55. § (3) bekezdés].
Ezen új mentesülési okot bevezető 2020. évi LXV. törvény indoklása szerint az új mentesülési ok bevezetésének célja az örökbefogadások előkészítésének hatékonyabbá tétele. Az örökbe fogadni szándékozók számára a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülés igénybevételének lehetővé tétele segítséget nyújt a gyermekkel történő ismerkedés érzékeny időszakában. Az örökbe fogadni szándékozók ugyanis komoly nehézségekbe ütköznek az örökbe fogadandó gyermekkel történő ismerkedés időszakában a munkahelyükről való távollét megszervezése kapcsán, azonban az új szabályok már megfelelő munkaidő-kedvezményt biztosítanak erre.
Fontos, hogy a munkavállalót e 10 munkanap a naptári évre vonatkozóan illeti meg, vagyis nincs jelentősége, hogy a munkavállaló hány örökbe fogadható gyermekkel kíván személyesen találkozni, vagy hogy az örökbefogadási eljárás megindítására hány alkalommal kerül sor. A gyermekek és az eljárások számától függetlenül naptári évenként összesen 10 munkanap illeti meg a munkavállalót.
Fontos emellett, hogy e munkavégzési, illetve rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentességet mindkét leendő örökbefogadó szülő igénybe veheti.
Az Mt. felsorolja azokat az eseteket, amely egy adott körülmény fennállása miatt a munkavállaló oldalán munkavégzés alóli mentesülést eredményeznek. Ezeket az eseteket nevezzük igazolt távollétnek. Azonban attól, hogy a munkavállaló távolléte igazolt, még nem jelenti feltétlenül azt, hogy az fizetett távollétnek is minősül. Így például a kötelező orvosi vizsgálat tartamára a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól és erre az időre távolléti díj is megilleti. Ezzel szemben a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés szintén igazolt, de nem fizetett távollétnek minősül, így a távollét szabályszerű, azonban annak idejére a munkavállalót nem illeti meg távolléti díj [Mt. 146. § (3) bekezdés b) pont].
Az újonnan bevezetett, a leendő örökbefogadókat megillető mentesülés azonban nem csak igazolt, de fizetett távollétnek is minősül, így az örökbefogadás előkészítése céljából a munkavállalót megillető 10 munkanap vonatkozásában a munkavállaló távolléti díjra is jogosult.
Ezen túlmenően fontos, hogy a munkavállalót megillető szabadság jogalapja a munkavállaló munkában töltött ideje, a szabadság a munkavállalót erre tekintettel illeti meg. Amíg a munkavállaló a mentesülés miatt nem végez munkát, addig főszabály szerint munkában töltött időről sem beszélhetünk. Azonban az Mt. 115. § (2) bekezdés g) pontja értelmében a távollét egyes esetei ennek ellenére munkában töltött időnek minősülnek. Az ilyen munkában töltött időnek minősülő távolléti esetek egyike az örökbefogadás előkészítése céljából a munkavállalót megillető 10 munkanap is.
2020 szeptemberétől kezdődően tehát a leendő örökbefogadókat az örökbefogadás előkészítésének hatékonyabbá tétele érdekében naptári évenként 10 munkanap illeti meg, amely tartamra mentesülnek a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségük alól, emellett e 10 munkanapra távolléti díj is megilleti őket, sőt, a 10 munkanapnyi igazolt és fizetett távollét munkában töltött időnek is minősül.
