A munkáltatói utasítás teljesítésének megtagadása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vannak olyan kivételes helyzetek illetve körülmények, amikor az Mt. lehetőséget ad a munkavállalónak az utasítás megtagadására vagy attól való eltérésre, és olyanok is, amelyek fennállása esetén a munkáltató köteles az utasítás teljesítését megtagadni.


A Munka Törvénykönyve (Mt.) meghatározza mind a munkáltatót, mind pedig a munkavállalót terhelő alapvető kötelezettségeket. Az Mt. 52.§. (1) bek. c./ pontja szerint a munkavállaló köteles munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni.

Mindezekből következik az is, hogy a munkavégzés vonatkozásában a munkáltatónak joga van munkavállaló részére – akár szóban, akár írásban – utasítást adni és feladata is a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges instrukciókkal ellátni. A munkáltatói utasításokat munkavállalónak törvényből és munkaszerződésből eredő kötelezettsége betartani és azoknak megfelelően eljárni. Vannak azonban olyan kivételes helyzetek illetve körülmények, amikor az Mt. lehetőséget ad a munkavállalónak az utasítás megtagadására vagy attól való eltérésre, és olyanok is, amelyek fennállása esetén a munkáltató köteles az utasítás teljesítését megtagadni.

Az Mt. 54. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

Az Mt. 54.§ (2) bekezdése szerint a munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

Kivételes esetben lehetőség van a munkáltatói utasítástól való eltérésre is az Mt. 54.§ (4) bekezdése alapján, akkor, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell.

Az utasítás teljesítésének megtagadása nem menti fel a munkavállalót a rendelkezésre állási kötelezettség alól, kizárólag az adott utasításra vonatkozóan van joga illetve kötelezettsége annak nem eleget tenni, a további jogszerű utasításokat teljesítenie kell.

Példaként említenék egy olyan esetet, amikor az utasítás teljesítése más személy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, ezért köteles lenne a munkavállaló annak teljesítését megtagadni. Egy súlyosan beteg, vagy ájulás szélén lévő sofőr – akár taxi vagy buszsofőr, vagy teherautó vezető -, aki jelzi a munkáltató felé, hogy nem tudja munkáját elvégezni betegsége miatt, mivel nincs munkára képes állapotban, de a munkáltatója mégis munkavégzésre utasítja, köteles az utasítás teljesítését megtagadni, mivel fennáll az esélye annak, hogy utasai vagy a közúti forgalomban közlekedő többi személy egészségét súlyosan veszélyeztetné egy esetleges rosszulléte vezetés közben.

Az eddig ismertetett szabályokból következik, hogy jogszerű indok nélkül az utasítás teljesítését nem lehet megtagadni. A BH 1996.286 sz. eseti döntés szerint a munkáltató által megismételt utasítás megtagadása anélkül, hogy erre jogszerű indoka lenne a munkavállalónak, okszerű oka lehet a kötelezettségszegésre alapított munkáltatói felmondásnak.

Tanulmányi szerződés HR és munkajogi oldalról

Mikor és kivel kössünk tanulmányi szerződést?
Amikor a munkavállaló tanul: Jár fizetés? Kell szabadságot kivenni? Hogyan alakul a munkaidő a tanulmányok ideje alatt?
Hogyan köteles a munkáltató a továbbképzés után foglalkoztatni?
Képzettség és bér: mikor jár magasabb bér a végzettség miatt?
Kötbér a tanulmányi szerződésben.

Részletek és jelentkezés >>

Tanulságos esetet ismertet a BH 2000.466 sz. eseti döntés is, melynek konklúziója, hogy abban az esetben, ha a munkavállalók egymás között megosztják feladataikat, nem mentesíti őket a kötelezettségeik teljesítése alól, és annak a munkavállalónak áll fenn az adott munkafeladat elvégzéséért a felelőssége, aki átadta feladatát kollégájának. Abban az esetben, ha ilyen szituációban valamely feladat, utasítás nem kerül teljesítésre, akár lényeges kötelezettségszegésnek is minősülhet, ami okot adhat a munkáltatónak azonnali hatályú felmondás közlésére.

További munkavállaló általi lényeges kötelezettségszegést megvalósító utasítás megtagadást jelent a Kúria Mfv.I.10.370/1998 sz. határozata értelmében, ha a munkavállaló megtagadja a helyettesítés keretében ellátandó feladatokra vonatkozó munkaköri leírás átvételét.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.