A munkaszerződések 13 százaléka módosult


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jelenleg teljes, vagy részmunkaidőben dolgozók több mint háromnegyede egyelőre nem érzékelt változást az új Munka törvénykönyve (Mt.) júliusi hatályba lépése óta, de a munkavállalók 13 százalékának – 400 ezer munkavállalónak – már módosították ennek kapcsán munkaszerződését, vagy a munkáltató már jelezte ez irányú szándékát – derül ki a Policy Agenda felméréséből.


A megkérdezettek 6 százalékának munkahelyén felmondták a korábbi kollektív szerződést; ezen munkavállalók felénél már meg is kötötték az új megállapodást.

A felmérésből kiderül: a válaszadók 4 százaléka úgy nyilatkozott, hogy annak ellenére csökkent az új Mt. hatására a fizetése, hogy új munkaszerződést kötöttek vele.

A szervezet azt is megkérdezte, hogy ismerősi, baráti körben mit tapasztaltak az emberek az új törvény bérekre gyakorolt hatásával kapcsolatban. A megkérdezettek 55 százaléka mondta, hogy inkább csökkentek a bérek, míg 39 százalék szerint nem változtak. Csupán 6 százalék volt, akik bérnövekedést tapasztalt.

A megkérdezettek kevésbé ítélik munkavállaló-barátnak a kormányt: egy ötfokozatú skálán erre a kérdésre adott válaszok átlagértéke 2,2 volt. A válaszolók 37 százaléka szerint a jelenlegi kormány egyáltalán nem folytat munkavállaló-barát politikát, 31 százalékuk pedig úgy vélte, hogy a munkavállalói érdekképviseleteket egyáltalán nem tekinti partnernek a kabinet.

Többet szeretne tudni az új Munka Törvénykönyvéről?

Szakmai rendezvények, képzések:

2012. december 5: A munkaidő szabályai 2013. január 1-től
2012. december 13: Hogyan változik a munkabér 2013-ban?

A Complex Kiadó új kiadványai:

Kommentár a Munka Törvénykönyvéhez
Az új munka törvénykönyve – munkavállalóknak
Az új munka törvénykönyve – munkáltatóknak
Új munkajogi szabályok az egészségügyben – Ügyelet, készenlét, munkaidő-beosztás

A felmérésben a Policy Agenda azt is megvizsgálta, hogy munkahelyi probléma esetén melyik szakszervezeti konföderációhoz fordulnának segítségéért; itt nem csak egy választ fogadtak el. A válaszadók 53 százaléka nem választotta egyik konföderációt sem. A választani tudók között 37 százalék mondta a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségét, a Munkástanácsokat 33 százalék választotta, míg a Ligát 24 százalék nevezte meg. 11 százalék választotta az Értelmiségi Szakszervezetei Tömörülést, és 3-3 százalék említette a közszférában meghatározó Szakszervezetek Együttműködési Fórumát, valamint az Autonómokat.

A Policy Agenda reprezentatív kutatása telefonos megkérdezéssel, 2012 novemberében készült, 1000 ember megkérdezésével.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.