A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás

Szerző: dr. Kártyás Gábor dr. Kártyás Gábor
Dátum: 2013. március 14.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaszerződés a felek közös megegyezésével jön létre, ezért annak tartalma is csak közös megegyezéssel módosítható. A törvény azonban – a rugalmas foglalkoztatás érdekében – kivételesen lehetővé teszi, hogy a munkáltató ideiglenesen ne a munkaszerződés szerint foglalkoztassa a munkavállalót. Ilyenkor tehát a munkáltató egyoldalú utasítása alapján a munkavállaló nem a munkaszerződése szerinti munkakörben, munkahelyen, és/vagy munkáltatónál fog dolgozni. Ez egyrészt fontos eszköz a munkáltatók számára, másrészt csak szigorú törvényi korlátok mellett alkalmazható!


A korábbi szabályozás fogalomhasználata alapján átirányításnak nevezzük, amikor a munkavállaló átmenetileg más munkakörben dolgozik. Például, a raktáros munkavállalót arra utasítja a munkáltató, hogy két hétig az irattárban segédkezzen a selejtezésnél. A más munkahelyen való munkavégzésre utasítás a kiküldetés.

Kiküldetésről akkor beszélhetünk, ha a kiküldött munkavállaló továbbra is az eredeti munkáltató utasítása és irányítása alatt marad. Például, egy hétig a vidéki kollégák a fővárosi telephelyen vesznek részt továbbképzésen. Végül, a másik munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezés a kirendelés.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás lényege, hogy csak ideiglenes lehet. A munkakör, vagy munkahely tartós, határozatlan idejű megváltoztatására csak a munkaszerződés módosításával, a munkavállaló beleegyezésével van lehetőség. A törvény szerint ezért a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy a 352 órát nem haladhatja meg.

A várható időtartamról a munkavállalót tájékoztatni kell. A törvény szerinti éves maximum naptári évre és teljes munkaidőre vonatkozik, így ha a munkaviszony évközben kezdődött, vagy határozott időre, illetve az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre, azt arányosan kell alkalmazni. Az időbeli korlátot kollektív szerződés eltérően, a munkavállalóra hátrányosabban is meghatározhatja.

A munkavállaló a munkaszerződésétől eltérő foglalkoztatás idejére a ténylegesen ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Ettől még járhat bérkieséssel a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (pl. egyes pótlékok elvesztésével), csak az alapbér megőrzését garantálja a törvény.

Ha a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás egyben más helységben való munkavégzést is jelent, ez jelentős többletköltséget okozhat a munkavállalónak (pl. az utazás, szállás költségei). Természetesen ilyenkor is a munkáltató kötelezettsége, hogy a munkavállalónak megtérítse a munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerülő költségeket.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén fokozottan merül fel a méltányosság elvének fontossága, amely szerint a munkáltató utasítása nem járhat a munkavállaló aránytalan sérelemével. E körben figyelembe kell venni a munkavállaló személyi, családi körülményeit, egészségi állapotát, szakképzettségét, stb. Például, a nyugdíj előtt álló jogtanácsos nem kötelezhető arra, hogy két hétig az üzemeltetési osztályon dolgozzon takarítóként.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás „legextrémebb” esete a kirendelés. Ekkor a munkáltató személye változik meg átmenetileg. Míg kiküldetés esetén a munkáltatói jogkör gyakorlása nem változik, kirendelés esetén munkavállaló ideiglenesen annak a munkáltatónak az irányítása, ellenőrzése alatt végez munkát, akihez kirendelték. Bármely két munkáltató megállapodhat abban, hogy az egyik ideiglenesen átengedi munkavállalóját a másik számára.

Tipikusan az azonos tulajdonosi körbe tartozó, cégcsoportként működő munkáltatók között fordul elő, de teljesen idegen cégek között is lehetséges. A két munkáltatónak célszerű pontosan megállapodni arról, a munkáltatói jogokat és kötelezettségeket hogyan osztják meg egymás között a kirendelés idejére. Bár a törvény ezt egyértelműen nem tiltja, megítélésem szerint a kirendelő munkáltató a munkaerő átengedéséért külön díjazást nem kérhet, mivel erre csak a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére felhatalmazott kölcsönbeadók, vagy az iskolaszövetkezeti munkaviszony alapján, az iskolaszövetkezetek jogosultak.

Rodin-konferenciák, képzések

További konferenciáinkról itt tájékozódhat.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás után a munkavállalót a munkaszerződése szerint kell továbbfoglalkoztatni. A másik munkakörben, munkahelyen, vagy munkáltatónál eltöltött átmeneti időszak sokszor nem egyszerűen munkaszervezési okokból fontos. Olykor egyenesen a munkaviszony fenntartásához szükséges, ha a munkáltató átmeneti nehézségek (pl. megrendelés hiány) miatt egyébként nem tudná fenntartani a munkaviszonyt.

dr. Kártyás Gábor blogbejegyzése az azujmunkatorvenykonyve.hu oldalon olvasható

A korábbi szabályozás fogalomhasználata alapján átirányításnak nevezzük, amikor a munkavállaló átmenetileg más munkakörben dolgozik. Például, a raktáros munkavállalót arra utasítja a munkáltató, hogy két hétig az irattárban segédkezzen a selejtezésnél. A más munkahelyen való munkavégzésre utasítás a kiküldetés. Kiküldetésről akkor beszélhetünk, ha a kiküldött munkavállaló továbbra is az eredeti munkáltató utasítása és irányítása alatt marad. Például, egy hétig a vidéki kollégák a fővárosi telephelyen vesznek részt továbbképzésen. Végül, a másik munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezés a kirendelés.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás lényege, hogy csak ideiglenes lehet. A munkakör, vagy munkahely tartós, határozatlan idejű megváltoztatására csak a munkaszerződés módosításával, a munkavállaló beleegyezésével van lehetőség. A törvény szerint ezért a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy a 352 órát nem haladhatja meg. A várható időtartamról a munkavállalót tájékoztatni kell. A törvény szerinti éves maximum naptári évre és teljes munkaidőre vonatkozik, így ha a munkaviszony évközben kezdődött, vagy határozott időre, illetve az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre, azt arányosan kell alkalmazni. Az időbeli korlátot kollektív szerződés eltérően, a munkavállalóra hátrányosabban is meghatározhatja.

A munkavállaló a munkaszerződésétől eltérő foglalkoztatás idejére a ténylegesen ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Ettől még járhat bérkieséssel a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (pl. egyes pótlékok elvesztésével), csak az alapbér megőrzését garantálja a törvény. Ha a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás egyben más helységben való munkavégzést is jelent, ez jelentős többletköltséget okozhat a munkavállalónak (pl. az utazás, szállás költségei). Természetesen ilyenkor is a munkáltató kötelezettsége, hogy a munkavállalónak megtérítse a munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerülő költségeket.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén fokozottan merül fel a méltányosság elvének fontossága, amely szerint a munkáltató utasítása nem járhat a munkavállaló aránytalan sérelemével. E körben figyelembe kell venni a munkavállaló személyi, családi körülményeit, egészségi állapotát, szakképzettségét, stb. Például, a nyugdíj előtt álló jogtanácsos nem kötelezhető arra, hogy két hétig az üzemeltetési osztályon dolgozzon takarítóként.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás „legextrémebb” esete a kirendelés. Ekkor a munkáltató személye változik meg átmenetileg. Míg kiküldetés esetén a munkáltatói jogkör gyakorlása nem változik, kirendelés esetén munkavállaló ideiglenesen annak a munkáltatónak az irányítása, ellenőrzése alatt végez munkát, akihez kirendelték. Bármely két munkáltató megállapodhat abban, hogy az egyik ideiglenesen átengedi munkavállalóját a másik számára. Tipikusan az azonos tulajdonosi körbe tartozó, cégcsoportként működő munkáltatók között fordul elő, de teljesen idegen cégek között is lehetséges. A két munkáltatónak célszerű pontosan megállapodni arról, a munkáltatói jogokat és kötelezettségeket hogyan osztják meg egymás között a kirendelés idejére. Bár a törvény ezt egyértelműen nem tiltja, megítélésem szerint a kirendelő munkáltató a munkaerő átengedéséért külön díjazást nem kérhet, mivel erre csak a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére felhatalmazott kölcsönbeadók, vagy az iskolaszövetkezeti munkaviszony alapján, az iskolaszövetkezetek jogosultak.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás után a munkavállalót a munkaszerződése szerint kell továbbfoglalkoztatni. A másik munkakörben, munkahelyen, vagy munkáltatónál eltöltött átmeneti időszak sokszor nem egyszerűen munkaszervezési okokból fontos. Olykor egyenesen a munkaviszony fenntartásához szükséges, ha a munkáltató átmeneti nehézségek (pl. megrendelés hiány) miatt egyébként nem tudná fenntartani a munkaviszonyt.


Kapcsolódó cikkek:


Már nem a Google a legvonzóbb hazai munkaadó
2021. június 21.

A fiatal, 16-28 év közötti munkavállalók körében az idén az Audi, a Telekom, a Bosch, az OTP és a Mol a legvonzóbb munkáltató, tavaly a Google állt a dobogó csúcsán, de most visszacsúszott a hatodik helyre.

Az egymást követő munkaerő-kölcsönzési szerződések
2021. június 18.

A szerző az alábbi írásában az Európai Unió Bíróságának a J. H. kontra K. G.-ügyben született ítéletét elemzi, mely az egymást követő munkaerő-kölcsönzési szerződések tárgyában született.

Béremelést követelnek az állami szférában dolgozók
2021. június 17.

Az állami szférában dolgozók - közalkalmazottak, köztisztviselők, pedagógusok, rendvédelmi és a szociális ágazatban dolgozók, valamint az állami vállalatok alkalmazottai - a fluktuáció megállítása érdekében béremelést és érdekegyeztetést követelnek.