A munkaviszonyban létrehozott művekre vonatkozó szabályok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyakorlatban számos olyan munkakör fordul elő (például: szoftverfejlesztő, építészmérnök), melyek tekintetében nélkülözhetetlen a szerzői jogi szabályok ismerete és alkalmazása, így elengedhetetlen, hogy az ilyen szakembereket foglalkoztató munkáltatók tisztában legyenek a vonatkozó szerzői jogi rendelkezésekkel.


A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban Szjt.) 30. § (1) bekezdése rögzíti, miszerint eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával – a mű elsősorban gazdasági célú felhasználását és arra harmadik személynek történő engedélyadást biztosító – vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége. A munkaviszonyból folyó kötelezettségre – összhangban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 45. § (1) bekezdésével, valamint 46. § (1) bek. d) pontjával – pedig elsősorban a munkaszerződésből, illetve a munkaköri leírásból következtethetünk (Fővárosi Bíróság 6.P.24.783/2005/31.).

A gyakorlatban az átadott művek vonatkozásában a munkáltató – tekintettel a vagyoni jogok megszerzésére – széleskörű jogosítványokkal bír, így azokat más műben is felhasználhatja (BH1989. 57.), és a szerző engedélye nélkül is megváltoztathatja (BH1997. 19.)

Munkajogi kiskönyvtár sorozat

A munka díjazása – 2. átdolgozott kiadás – dr. Kártyás Gábor

Külföldiek magyarországi foglalkoztatása – dr. Ács Vera Judit

Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban – dr. Hanyu Henrietta

A fentiekre tekintettel pedig nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy a munkáltató által megszerzett vagyoni jogok – összhangban az Szjt. 30. § (2) bekezdésével – a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás esetén – ideértve például egy üzletág vagy egy üzem adásvételét – a munkáltató jogutódjára szállnak át, amely a fenti jogosítványokat értelemszerűen ugyancsak gyakorolhatja.

Az Szjt. 30. § (3)-(4) bekezdései a munkavállalót (szerzőt) megillető díjazással kapcsolatban tartalmaznak rendelkezéseket. Így a szerzőt megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza, a szerző pedig a munkáltató jogszerzése esetén is jogosult marad arra a díjazásra, amely az Szjt. alapján a felhasználás jogának átruházást követően is megilleti (ideértve többek között az ún. reprográfiai jogdíjat vagy a követő jog által biztosított díjazást). Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy a megfelelő díjazás mértékével kapcsolatban nem ad vonalvezetést a törvény, megfelelő lehet azonban például a munkavállaló részére a hasonló munkák ellenértékeként korábban kifizetett díjak mértéke (Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.477/2011/5.).

Fontos azonban figyelembe vennünk, hogy a díjazással kapcsolatos fenti rendelkezések bizonyos műtípusok esetén – így a szoftver, adatbázis, filmalkotás esetében – nem alkalmazandóak. Így például a szoftverfejlesztő munkavállaló sem kérhet külön díjazást a munkáltatójától, amennyiben az az általa létrehozott szoftverrel kapcsolatban egy másik társaságnak a felhasználásra engedélyt ad.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.

Részletes információ >>

Látnunk kell ugyanakkor azt is, hogy a munkavállalót munkabérén felüli többletdíjazás a munkáltató saját felhasználása esetén nem illeti meg, csupán abban az esetben, amennyiben a munkáltató a felhasználásra másnak ad engedélyt, vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza. Ez természetesen nem akadályozza a munkáltatót abban, hogy a munkavállalót – például jutalom formájában – saját felhasználás esetén is díjazásban részesítse.

Az Szjt. 30. § (5) bekezdése értelmében, ha a mű elkészítése a szerzőnek munkaviszonyból folyó kötelessége, a mű átadása a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül, így a mű munkáltató általi nyilvánosságra hozatalát a munkavállaló nem kifogásolhatja, azonban neve feltüntetésének mellőzését kérheti. Az Szjt. a művön a munkáltató által történő, a szerző egyetértését nem élvező változtatás esetén is hangsúlyozza, hogy a szerző kérésére nevének feltüntetését mellőzni kell. Így amennyiben a bútortervező munkavállaló által átadott bútorterven a változó ügyféligényeknek eleget téve változtat a munkáltató, úgy a munkavállaló kérésére köteles neve feltüntetését mellőzni.

A fentiek mellett formai szabályként rögzíti az Szjt. 30. § (6) bekezdése, miszerint a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként megalkotott művel kapcsolatos jognyilatkozatokat írásba kell foglalni.

Figyelembe véve pedig az Szjt. 30. § (7) bekezdését, a munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseképpen elkészített műre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban álló, vagy szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott személy, vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag által alkotott művek esetében is.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).