A nők harmada diszkriminatívnak tartja bérezését


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Jobline.hu felmérésében megkérdezett 800 nő 35 százaléka diszkriminatívnak tartotta a javadalmazását, ötöde pedig szakmai tudásának elismerését, ugyanakkor a válaszolók több mint fele nyilatkozott úgy, hogy soha nem került hátrányba nőként átszervezésekkor vagy szakmai továbbképzési lehetőségeknél – derül ki az állásportál április végén készített felméréséből, amelynek az volt a célja, hogy felderítse, a megkérdezettek szerint milyen tényezők gátolják a nők szakmai kibontakozását.


A Jobline.hu közleménye szerint a válaszadók harmada tapasztalt már hátrányos megkülönböztetést, miközben 10 százalék kifejezetten előnyként élte meg női mivoltát. A nők 55 százaléka szerint ez valójában nem játszik lényeges szerepet, mégis, a „nőiség” inkább hátránynak tekinthető, mint előnynek.

Miközben szakmai továbbképzési lehetőségek elnyerése kapcsán 58, leépítések, átszervezések kapcsán pedig 57 százalék nyilatkozott úgy, hogy nőként soha nem került hátrányba, addig 35 százalék diszkriminatívnak tartotta a javadalmazást, 31 százalék a munkahelyen való előrejutás lehetőségét, 22 százalék pedig szakmai tudása elismerését.

A válaszadók között szinte egyenlő arányban vannak a szakmai pályájukat hosszú távon tudatosan tervezők és az ezt elutasítók, előbbit a megkérdezettek 47, utóbbit 50 százaléka vallja.

A tudatos tervezők a gyermekvállalást is igyekeznek a karrier szakaszokkal összhangba hozni: sokan már a felsőfokú tanulmányok alatt gyereket vállalnak, több gyermek esetén igyekeznek minél kisebb korkülönbséget teremteni a gyerekek között, a kisgyermekük nevelése idején pedig  az atipikus foglalkoztatás keretei között, távmunkában és részmunkaidőben dolgoznak – olvasható a közleményben.

A megkérdezettek körében az álláskeresés legfontosabb szempontját a versenyképes fizetés és a feladatkör egyértelmű meghatározása jelenti.

A lehetséges szempontok között a családbarát szemlélet és az atipikus munkavégzés csak az ötödik helyre került, jelezve, hogy az egzisztenciális igények és kényszerek – a kisgyerekes anyákat kivéve – lényegesen megelőzik a gyermekvállalás szempontjait.

A munkahely és a család közötti egyensúly megteremtésére a válaszadók 26 százaléka a kis cégeknél, 16 százaléka pedig a nagyvállalatoknál látott nagyobb esélyt, előbbieknél a kollegiális hozzáállásra és a közvetlen, személyes kapcsolatokra, utóbbiaknál pedig a rendszer által biztosított, szervezeti garanciákra és lehetőségekre építve.

2014. június 17.: Karriermenedzsment tréning

Egy szervezet sikerének elengedhetetlen feltétele a kulcsemberek, kiemelkedő tehetségek megtartása és motiválása, ezért fontos, hogy olyan perspektívát nyújtson nekik a munkáltató, mely megtartóerővel bír. Emellett nem feledkezhetünk meg a megfelelő utánpótlás biztosításáról sem. Egy hatékonyan működő rendszer egyszerre igényli az egyéni karriervágyak és a vállalati érdekek összeegyeztetését.

Jöjjön el 2014. június 17-én szakmai konferenciánkra!

Helyszín: Wolters Kluwer Kft. Előadóterme, 1117 Budapest Prielle Kornélia u. 21-35.

Bővebb információk és jelentkezés itt

A megkérdezettek 35 százaléka hasonlónak ítélte meg ebből a szempontból a cégek hozzáállását. A saját vállalkozás azonban inkább álomnak tűnik: bár a válaszadók 35 százaléka a saját vállalkozást tartja a munkahelyi és a családi feladatok összehangolásához ideális megoldásnak, a ténylegesen vállalkozóként jelenleg száz válaszadó közül négyen dolgoznak, míg további kilencen pedig korábban dolgoztak saját vállalkozás keretei között.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).