A rendkívüli munkaidő
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Rendkívüli munkaidőnek, köznapi szóhasználattal túlórának számít, ha a munkáltató munkavégzést rendel el a munkavállalója számára a rendes munkaidő beosztásától eltérően.
A munkaidő-beosztáson kívül alapvetően nem lenne a munkavállalónak munkavégzési kötelezettsége, így valójában a munkáltató a túlórát a munkavállaló pihenőidejében, pihenőnapján rendeli el. Tehát túlórának számít a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőn felüli, valamint a heti pihenőnapra, munkaszüneti napra, egyenlőtlen munkaidő-beosztásnál a kompenzációs vagy más néven szabadnapra elrendelt munkavégzés, továbbá ide tartozik az ügyelet és készenlét alatti munkavégzés is. Rendkívüli munkaidőnek számít ezen kívül a munkaidőkereten felüli munkaidő, valamint az ügyelet tartama.
A munkavállaló főszabály szerint napi tizenkettő illetve heti negyvennyolc óránál több munkavégzésre nem kötelezhető. A napi tizenkét órába a napi munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőt, a heti negyvennyolc órába pedig ezen túlmenően a munkaidőkereten felüli munkaidőt és az ügyelet tartamát is be kell számítani.
Munkaszüneti napon a túlórázás feltételhez kötött, mert e napra csak a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést.
Nincs időbeli korlátja a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek, amennyiben azt baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében rendelik el.
Teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére évente kétszázötven óra túlóra rendelhető el, mely kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz órára emelhető. Az óraszámot arányosítani kell, ha a munkaviszony év közben kezdődött, továbbá ha határozott időre vagy részmunkaidős foglalkoztatásra jött létre.
Egyes munkavállalói csoportokra eltérő rendelkezések vonatkoznak, mely alapján nem rendelhető el rendkívüli munkaidő a munkavállaló részére várandóssága megállapításától a gyermeke három éves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló részére a gyermeke három éves koráig, továbbá a fiatal munkavállaló számára, valamint a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor. A gyermekét egyedül nevelő munkavállalónak a gyermeke három és négyéves kora között a túlóra csak a hozzájárulásával rendelhető el.
A rendkívüli munkavégzésért a munkavállalót plusz ellenszolgáltatás illeti meg, mely megjelenési formáját tekintve – a jogszabály rendelkezéseinek figyelembe vételével – lehet bérpótlék, szabadidő vagy pihenőnap. A munkáltató és a munkavállaló bérpótlék helyett, azaz tételes elszámolás helyett átalányt állapíthatnak meg.
A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt túlórázás esetén, továbbá a munkaidőkereten vagy elszámolási időszakon felüli munkavégzés esetén a munkavállalót ötven százalék bérpótlék illeti meg. Munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezése vagy a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján a bérpótlék helyett lehet szabadidőt biztosítani, mely esetben a szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.
A heti pihenőnapra elrendelt túlóra esetén száz százalék bérpótlék jár. Ha a munkáltató másik heti pihenőnapot biztosít, akkor a bérpótlék mértéke ötven százalék. Ugyanez a szabály, amennyiben munkaszüneti napon történik a rendkívüli munkavégzés.
Főszabály szerint a bérpótlék helyett biztosított szabadidőt, valamint a pihenőnapot legkésőbb a túlórázást követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően a munkaidőkereten felül végzett munkavégzésből adódóan keletkezett rendkívüli munkavégzésért biztosított szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni. A felek megállapodása alapján lehetőség van arra, hogy a szabadidőt legkésőbb a következő év végéig adja ki a munkáltató.
Szeretnénk felhívni a figyelmüket, hogy a rendkívüli munkavégzésért járó ellenérték (bérpótlék, szabadidő, pihenőnap) a munkavállalót a rendes – ledolgozott munkaidőre járó – munkabérén felül illeti meg.
A cikk szerzője Kovács Krisztina, az UCMS Group Hungary munkatársa.
