A rosszul fizetett ágazatokban nőttek leginkább a bérek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A legrosszabbul fizetett és a legnagyobb hiánnyal küzdő területeken volt idén a legmagasabb a bérnövekedés az elmúlt évekhez képest, de a fizetések még mindig messze elmaradnak a húzóágazatoktól – derült ki a Workania állásportál által működtetett Fizetesek.hu online kutatásából. 


A Workania az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében ismerteti: a bérek a szociális ellátás területén az egy évvel ezelőtti 175 ezer forintos átlaghoz képest 25 százalékkal nőttek. A vendéglátóiparban 18 százalékkal, a szálláshelyeken és az építőiparban 16 százalékkal, a fafeldolgozás és bútorgyártásban 19 százalékkal, a közlekedés és logisztika területén 16 százalékkal, a postai és futárszolgáltatóknál, valamint a kiskereskedelemben átlagosan 15 százalékkal lehet idén többet keresni, mint tavaly. 

A felmérés szerint a legmagasabbak a magyar átlagbérek az információs technológiák, programozás és internetes portálok területén, az ilyen cégeknél dolgozók átlagosan bruttó 470 ezer forintot keresnek. A második helyen a tanácsadó és konzultációs cégek állnak 450 ezer forintos átlagbérrel, míg a telekommunikáció és távközlés területén átlagosan 440 ezer forintot fizetnek a dolgozóknak. Havi bruttó 400 ezer forint felett keresnek a bankoknál, biztosítóknál, egyéb pénzügyi vállalatoknál valamint a kutatás-fejlesztés területén. A 10 legjobban fizetett iparág közé bekerült még az autó- és járműgyártás, a papírtermékek gyártása, a vegyi- és gyógyszeripar, valamint az energetika. 

 

A legrosszabbul fizetett területek között pedig éppen azok vannak, ahol a legnagyobb a munkaerőhiány. A vendéglátóiparban havi bruttó 200 ezer forint az átlagbér, a szociális ellátásban 216 ezer, a szállodaiparban valamint a postai és futárszolgálatok területén 240 ezer forint. Az iskolákban átlagosan 245 ezer forintot fizetnek, a kórházakban 250 ezret, a kiskereskedelemben pedig 280 ezret. A szintén nagy munkaerőhiánnyal küzdő feldolgozóipar (340 ezer forint), az építőipar (315 ezer forint) és a logisztika (312 ezer forint) a középmezőnyben helyezkedik el.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).