A szakmai gyakorlat és a HR


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szakmai gyakorlat minőségét és lehetőségeit tekintve nagyon nagy különbségeket tapasztalhatunk a cégek között a magyar munkaerőpiacon. Számos olyan hely van, ahol a gyakornok bizony csak kávét főzni, fénymásolni vagy postára szaladgálni „jó”, máshol viszont érdemi szakmai feladatokat kap már a gyakornoki karrier kezdetén. Vajon mitől függ mindez? A cég hozzáállásán múlik? Vagy gyakornoka válogatja, milyen lehetőségei adódnak?


Mire jó?

Amióta a bolognai képzési rendszernek megfelelően zajlik az oktatás, már az alapképzésen kötelező elem lehet a szakmai gyakorlat. Az „igazi” munkahelyeken, valódi munkakörnyezetben eltöltött gyakornoki idő rendkívül hasznos lehet a fiatal számára a feladatok, a munkavégzéshez szükséges eszközök megismerése szempontjából, sőt arra is kiváló, hogy a fiatal megélje, miként kell egy munkavállalónak viselkedni. Senki nem születik ugyanis munkavállalónak, a munkavállalóvá válás egy érési-szocializálódási folyamat, melynek lényege, hogy a különféle szakmai területek jellegzetességeinek megismerése során az egyén megtapasztalja, hogy kompetenciái és vágyai milyen munkajellemzőkkel és követelményekkel állnak harmóniában.

Ez a harmónia azért fontos, mert dolgozóként csak akkor tudunk elégedettek és egészségesek lenni, valamint jól teljesíteni, ha ez az összhang megvan. Ellenkező esetben a dolgozó alacsony teljesítményére, hiányzások sorozatára, munkahely-elhagyásra és pályamódosításra lehet számítani. Az emberek a foglalkozások különféle jellemzőihez eltérően viszonyulnak, ezért fontos a saját élmény ezzel kapcsolatban.

A cégeknek is megéri

A gyakornokság hasznos lehet a szervezetnek is. Egyrészt azért, mert a gazdasági válság okán elindult költséghatékony működésmód fontos eleme lehet a gyakornokok kedvezőbb foglalkoztatása. Másrészt ez az időszak felfogható egyfajta próbaidőként, amely során a cég is megismeri a gyakornokot, a gyakornok is a céget. A folyamat végén bármelyik fél egyéb kötelezettség nélkül lezárhatja a folyamatot, hiszen az első szerződés a gyakornokságra köttetik. Ha azonban adott a kölcsönös szimpátia és elégedettség, ebből akár munkaviszony is kialakulhat, mert a cég már megismeri annyira a gyakornokot, hogy nagy rizikó vállalása nélkül tud mellette dönteni.

Érdemes komolyan venni

A cégek ezen attitűdje miatt a gyakornoknak is érdemes ezt az időszakot egy lehetőségként, és nem csupán kötelező (esetleg rossz) feladatként felfogni. Ha ugyanis a gyakornok ügyes, lelkes, megbízható, akkor nem ritka, hogy a gyakornoki időszak végére állásajánlatot is kap a cégtől. Ma már szinte a versenyképesség záloga, hogy a fiatal már pályakezdőként fel tudjon mutatni gyakorlati tapasztalatot. Különös előnyökhöz juthat azáltal, ha a gyakornoki periódust nemcsak megúszni akarja, hanem valódi feladatokat és felelősséget vállalva látja el gyakornoki munkakörét.

Jár-e érte díjazás?

A képzések nagy részének beépített eleme napjainkban a gyakorlatszerzési kötelezettség, ezért ezt az időszakot általában a cégek is úgy fogják föl, hogy a gyakorlati lehetőség biztosításával eleve segítik a hallgatót, ezért erre az időszakra díjazást jellemzően nem adnak. Vannak azonban azok a gyakornoki pozíciók, amiket a cégek kifejezetten a hiányzó munkaerő pótlására hirdetnek meg. A gyakornokok díjazásáról a felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44 §-ának (3) bekezdése rendelkezik, mely szerint „A hallgatót a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka, a díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti” Ez tehát azt jelenti, hogy hat hétnél rövidebb gyakornoki időre a szervezet nem köteles fizetni, az annál hosszabbra viszont igen.

Munkajogi kiskönyvtár csomag

A Munkajogi kiskönyvtár sorozat 2014-ben megjelent kötetei csomagban 20% kedvezménnyel kaphatók. A csomag A munka díjazása; A munka és a pihenőidő szabályai; A munkaviszony megszűnése és megszüntetése című kiadványainkat tartalmazza.

 

Bővebb információk és megrendelés itt.

Vannak cégek, amelyek kifejezetten spórolni akarnak a gyakornok révén, emiatt ők egyáltalán nem fizetnek. Ennek következtében ezeknél a cégeknél csak hat hetes periódusokban foglalkoztatják a gyakornokokat. Vannak azonban olyan cégek is, akik már felismerték a gyakornokok foglalkoztatásában rejlő lehetőségeket, és már kezdettől fogva fizetnek, sőt kifejezetten így hirdetik meg a gyakornoki pozíciókat.

Milyen feladatokra lehet számítani?

Cégenként nagyon változó lehet, hogy milyen feladatokat kap a gyakornok. A gyakornokra jellemzően az egyszerűbb munkaköröket és feladatokat bízzák a cégek, amelyek kevesebb felelősséggel járnak, és kisebb autonómiát is biztosítanak. Az azonban változó lehet, hogy a jellemzően asszisztensi vagy adminisztratív munkakör alapvetően szakmai vagy operatív támogatási feladatokat foglal magában.

Vannak cégek, ahol a gyakornokot a szakmai hátterétől függetlenül valóban titkárnőként, kisegítőként alkalmaznak, de egyre több helyen jellemző, hogy a támogató feladatkörön belül a gyakornoknak összességében mégis a szakmai háttéréhez kapcsolódó feladatok elvégzésébe van lehetősége bekapcsolódni. Az, hogy a gyakornokot milyen feladatokba vonják be, egyrészt céges döntés, másrészt nagymértékben múlik a gyakornok kompetenciáin és hozzáállásán.

Mit néznek a cégek, amikor gyakornokot választanak?

Az egyik legfontosabb szempont, hogy a gyakornokjelölt lelkes legyen a lehetőség iránt. Sok cégnél vallják azt, hogy a specifikus feladatokat szinte bárkinek meg lehet tanítani, viszont azt, hogy a hallgató milyen hozzáállással érkezik, mennyire lelkes, felelősségvállaló, nem tudják befolyásolni, holott ezek az egyéni jellemzők sokkal inkább meghatározóak a gyakornok teljesítménye és eredményessége szempontjából, mint a képességek. Ha ez, mint alapfeltétel megvan, akkor természetesen figyelembe veszik a szakmaiságot, a hozzáértést is. Ezeket gyakran mérik is, akár szituációs feladatokon keresztül, akár tesztek segítségével.

Adómozaik 2015

1. nap – 2014.11.24.

10.00-11.00 – Art – Dr. Kovács Ferenc
11.00-12.00 – Tao – Dr. Németh Nóra
12.00-13.00 – ebédszünet
13.00-14.00 – Számvitel – Tóth Mihály
14.00-15.30 – ÁFA – Sike Olga

2. nap – 2014.11.25.

10:00-11:30 – Tb, ellátások – Farkasné Gondos Krisztina
11.30-11.45  – szünet
11:45-13.15  – Járulékok – Széll Zoltánné
13:15-14:15 – ebédszünet
14.15-15.45 – SZJA – Dr. Andrási Jánosné

Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont

Alapvető skillnek számít ma már az angol nyelv ismerete is, mind szóbeli, mind írásbeli kommunikációs feladatokat kaphat a gyakornok. Fontos továbbá az együttműködésre és a csapatmunkára való készség és hajlandóság leginkább azért, mert a gyakornokokat elsősorban közreműködő, asszisztensi vagy adminisztrációs feladatokra veszik fel első körben, és ezekben a pozíciókban különösen fontos, hogy a gyakornok tudja segíteni a kollégákat, és tudjon velük együttműködni.

Gyakorlati tapasztalat, mint a cv kötelező eleme

Sok cég csak gyakorlati tapasztalattal rendelkező munkavállalókat keres, éppen ezért fiatalon, gyakornokként akkor is érdemes elvállalni a pozíciót, ha a cég ezért nem fizet. Ha ugyanis a cég érdemi feladatokat biztosít a gyakornoknak, az a cv-ben nagyon jól mutat, sőt azt is mondhatjuk, az önéletrajz kötelező elemének tekinthető. Ma már ugyanis, amikor általános trenddé vált, hogy a fiatalok dolgoznak is tanulmányaik mellett, szinte behozhatatlan hátránnyal szembesül az, akinek pályakezdőként nincs gyakorlati tapasztalata.

Ez persze nem azt jelenti, hogy mindent el kell vállalni. Érdemes már a gyakorlati hely megválasztásakor egyfajta tudatossággal élni, és olyan helyet választani, amit a fiatal akár első munkahelynek is ideálisnak érez. Ha kis cégnél szeretné elkezdeni a karrierjét, érdemes már gyakornokként is ilyen választani. Ha elsősorban a versenyszféra érdekli, gyakornokként sem érdemes az állami vagy a nonprofit szektorba menni. Mindegyik más lehetőség, más tapasztalat, de a maga nemében fontos és szükséges, mely akár a karrier későbbi alakulása szempontjából is meghatározó lehet.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.