A Szociális Jogok Európai Bizottságának elmarasztaló jelentésére hívta fel a figyelmet a MASZSZ

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több pontban is sérülnek a munkavállalói jogok Magyarországon – állapította meg a napokban a Szociális Jogok Európai Bizottsága. A szervezet szerint a nemzetközi egyezmény minimumának sem felel meg egyebek között a korábban a Magyar Szakszervezeti Szövetség által is sokat kritizált rabszolgatörvény, amely lehetővé teszi a 12 hónapot meghaladó munkaidőkeret alkalmazását. A szervezet a szociális párbeszéd rendezésére is felszólította a kormányt. A MASZSZ minden tagszervezete nevében elvárja a kritizált jogi helyzet minden pontjának mielőbbi rendezését.

Elsősorban a dolgozók munka- és pihenőidejét valamint a szakszervezeti jogok hazai rendszerét bírálta a napokban kiadott jelentésében a Szociális Jogok Európai Bizottsága. Az Európa Tanács égisze alatt működő bizottság a munkavállalói jogok európai minimumát rögzítő Szociális Karta magyarországi érvényesülését vizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy a hazai munkajogi rendszer egyes elemei a Magyarországon is ratifikált nemzetközi egyezmény minimumát sem érik el – ismertette a jelentés lényegét Zlati Róbert. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint különösen aggasztó – bár az érdekvédelmi szervezetek számára egyáltalán nem meglepő –, hogy a bizottság is úgy látja, több pontban sérülnek a magyar munkavállalók jogai.

A szociális jogok bizottsága megerősíti a szakszervezetek korábbi megállapítását: Magyarországon ésszerűtlenül és a nemzetközi egyezmény szerint – is – a munkavállalók jogait csorbítva alakították ki a napi és heti pihenőidőt. A testület aggályosnak, s a Magyarország által is ratifikált Európai Szociális Kartával ellenkezőnek tartja egyebek között az elmúlt években a MASZSZ által is sokat kritizált úgynevezett rabszolgatörvényt, amely a munkáltatók számára lehetővé teszi a 12 hónapot meghaladó tartalmú munkaidőkeret alkalmazása. A pihenéshez való jogot pedig Magyarországon a járványhelyzet ürügyén bevezetett 24 hónapos munkaidőkeret sérti súlyosan – ismertette a nemzetközi jelentés részleteit az elnök. Márpedig megfelelő pihenőidő a magyar munkavállalóknak is jár – szögezte le.

A MASZSZ korábban jelezte az ellenőrző bizottságnak, hogy az elmúlt években több munkáltató is tudatosan, a hatékony munkavállalói szerveződés elfojtása céljából bocsátotta el a helyi szakszervezeti tagokat, tisztviselőket. Sokan azért nem lépnek be a szakszervezetbe, mert tapasztalják, hogy a munkáltatók következmények nélkül bármikor semmibe vehetik az érdekvédelmi szervezetek jogait is.

Annak ellenére, hogy a magyarországi szociális párbeszéd terén korábban nem látott problémát a bizottság, most mégis aggályosnak találja a helyzetet, ezért felszólítja a kormányt annak mielőbbi rendezésére. A MASZSZ és az Európai Szakszervezeti Szövetség ugyanis korábban közösen jelezte, nincs lehetőség a munkavállalók hatékony képviseletére sem országos szinten a meglévő fórumokban, sem pedig az ágazati párbeszédben.

Emellett nem meglepő módon az évek óta folyamatosan szűkített sztrájkjogot sem tekintette kielégítőnek a szervezet, noha a kormány jelentésében érthetetlen módon tagadta az elmúlt évek jogtipró lépéseit.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség minden tagszervezete nevében felszólítja a kormányt, vegye komolyan a Szociális Jogok Európai Bizottsága jelentését, tartsa be a maga által is ratifikált nemzetközi egyezményt, s mielőbb szüntesse meg a kifogásolt joggyakorlatot.

---