A szociális szféra bérrendezéséről tárgyaltak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szociális szférában tervezett életpályamodellről, és a további bérrendezés lehetőségéről egyeztettek érdekvédőkkel szerdán az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi).


A tárca szociális és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárságának közleménye szerint Nyitrai Imre, az Emmi szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára hivatalában fogadta a szociális ágazatban tevékenykedő szakszervezetek vezetőit. A találkozóval egyúttal „elindult az ágazati érdekegyeztetés új mechanizmusának kialakítása is”.

 Az államtitkárság közleményében felidézte, hogy a kormány tavaly decemberi döntésének köszönhetően a szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti dolgozók idén januártól bérpótlékot kapnak. Ennek révén 73 ezer szakdolgozó és körülbelül 20 ezer technikai munkatárs fizetése januárban havi 6-17 ezer forinttal emelkedett.

Munkajogi szabályok bérszámfejtőknek – dr. Pál Lajossal

Ízelítő a tematikából:

  • Munkabér fogalma
  • Munkabér elemei (alapbér, bérpótlék, teljesítménybér, ösztönzés)
  • Díjazás munkavégzés hiányában (állásidő, a távolléti díj számítása)
  • Rendkívüli munkaidő díjazása
  • Munkaszüneti nap és díjazás
  • A munka védelme

Időpont: 2014. szeptember 18.

További részletek és jelentkezés >>

Hangsúlyozták, hogy a szociális ágazatban dolgozók elismerése és az életpályamodell megalkotása rendkívül fontos, stratégiai jelentőségű a szociális terület számára.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.