Adócsomag: drágul a cafeteria

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jövőre érdemben nőhet a cafeteria közterhe: a munkáltató a béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után az eddigi 16 százalékos szja-n felül a 14 százalék egészségügyi hozzájárulás helyett immáron 27 százalék egészségügyi hozzájárulást fog fizetni, ha elfogadják az adócsomagot. A BDO Magyarország írása részletesen elmagyarázza és példákkal szemlélteti a változtatást.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény) 71.§ szakasza rendelkezik a béren kívüli juttatásként adható egyes jövedelmekről, míg adózási szabályaikat a 69.§ szakasz és az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho törvény) 3.§ (4) bekezdése tartalmazza.

A jövőben is változatlan marad a juttatói kör és a juttatásban részesíthetőek meghatározása. Ennek megfelelően béren kívüli juttatást a munkáltató adhat a munkavállalójának, a béren kívüli juttatások szempontjából munkáltatónak minősül a társas vállalkozás és munkavállalónak a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.

Az idén érvényben lévő szabályok alapján a béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után a munkáltató 16%-os mértékű személyi jövedelemadót és 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetett, az ilyen mértékű adózás alól azonban 2 kivételt tartalmazott az Szja. törvény. Egyrészről a 71.§ szakasz minden egyes béren kívüli juttatás esetén meghatároz egy plafonösszeget, amely fölött is adható természetesen juttatás a munkavállalóknak, de a meghaladó rész már nem béren kívüli juttatásnak, hanem egyes meghatározott juttatásnak minősült, így már 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás terhelte. Másrészről pedig szintén egyes meghatározott juttatásnak tekintette az Szja törvény a béren kívüli juttatások összevont együttes értékének az évi 500 ezer forintot meghaladó részét.

A fentieket az alábbi példákon keresztül szemléltetjük.

Példa 1. A munkáltató a munkavállalója részére havi rendszerességgel minden munkában megkezdett hónapra 8.000 Ft értékű Erzsébet utalványt ad. A juttatás 1,19-szeres értéke, azaz 9.520 Ft után a munkáltató havonta 1.523 Ft személyi jövedelemadót és 1.333 Ft egészségügyi hozzájárulást fizet 2014-ben.

A fenti példa szerinti havi juttatás legyen 15.000 Ft értékű Erzsébet utalvány. Ebben az esetben a juttatási plafont (havi 8.000 Ft) meghaladó rész, tehát 7.000 Ft egyes meghatározott juttatásnak minősül, így a meghaladó rész 1,19-szeres értéke, tehát 8.330 Ft után a munkáltató havonta 1.333 Ft személyi jövedelemadót és 2.249 Ft egészségügyi hozzájárulást fizet 2014-ben.

Példa 2. A munkáltató a munkavállalója részére éves szinten összesen 450.000 Ft béren kívüli juttatást biztosított, egyik esetben sem lépte túl az egyes juttatásokra meghatározott összeghatárt. Ebben az esetben a juttatás 1,19-szeres értéke, azaz 535.500 Ft után a munkáltató éves szinten összesen 85.680 Ft személyi jövedelemadó és 74.970 Ft egészségügyi hozzájárulás megfizetésére volt kötelezett 2014-ben.

Amennyiben a munkáltató a munkavállalója részére éves szinten összesen 500.000 Ft béren kívüli juttatást biztosított és egyik esetben sem lépte túl az egyes juttatásokra meghatározott összeghatárt még mindig béren kívüli juttatásként adózik a teljes összeg. Ebben az esetben a juttatás 1,19-szeres értéke, azaz 595.000 Ft után a munkáltató éves szinten összesen 95.200 Ft személyi jövedelemadó és 83.300 Ft egészségügyi hozzájárulás megfizetésére volt kötelezett 2014-ben.

Amennyiben az éves juttatás 600.000 Ft lenne, akkor az 500.000 Ft éves plafont meghaladó rész, azaz 100.000 Ft egyes meghatározott juttatásnak minősül, így a meghaladó rész 1,19-szeres értéke, tehát 119.000 Ft után a munkáltató összesen 19.040 Ft személyi jövedelemadót és 32.130 Ft egészségügyi hozzájárulást fizet 2014-ben.

Hogyan változik mindez a benyújtott törvényjavaslat szerint 2015-ben? A törvényjavaslat indokolása szerint a béren kívüli juttatási rendszer érdemi átalakítását jelentik a módosítások. A béren kívüli juttatásként adható juttatások köre változatlan marad, megnő azonban a juttatások után a munkáltatót terhelő közteher-fizetési kötelezettség. A törvényjavaslat értelmében jövőre a béren kívüli juttatások egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, és azzal megegyező módon fognak adózni. Mindez azt jelenti, hogy a munkáltató a béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után az eddigi 16%-os mértékű személyi jövedelemadón felül a 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás helyett immáron 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást fog fizetni. Az idei évben csak a plafont meghaladó juttatást terhelte a magasabb egészségügyi hozzájárulás, jövőre a béren kívüli juttatás minden egyes forintja a legmagasabb mértékű egészségügyi hozzájárulással adózik. Így a béren kívüli juttatások összes közterhe 51,17%-os mértékű lesz.

Összehasonlításképpen a béren kívüli juttatás, mint jövedelemkategória 2011-es bevezetésekor az összes közteher a juttatás 1,19-szeres után 16%-os mértékű személyi jövedelemadó volt (19,04%), a juttatást nem terhelte egészségügyi hozzájárulás. 2012-ben került bevezetésre egy 10%-os mértékű eho kulcs, amely fokozatosan emelkedett és éri el a tervezet szerint jövőre a 27%-ot.

Természetesen megmarad az egyes jövedelemtípusokra vonatkozó összeghatárt meghaladó juttatások kedvezőtlenebb adózása. Ez jövőre azt fogja jelenteni, hogy az adott juttatásra vonatkozó összeghatárt meghaladó részt ugyan 16%-os mértékű személyi jövedelemadó és 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fogja terhelni, de a közterhek alapja nem a juttatás 1,19-szerese lesz, hanem 1,53-szorosa. Másrészről pedig szintén a juttatás 1,53-szorosa lesz a közterhek alapja a béren kívüli juttatások összevont együttes értékének az éves összegplafont meghaladó része után. A határ azonban az idei 500.000 Ft-ról jövőre lecsökken 450.000 Ft-ra.

A változásokat az előbbi példákon keresztül szemléltetjük

Példa 1. A munkáltató a munkavállalója részére havi rendszerességgel minden munkában megkezdett hónapra 8.000 Ft értékű Erzsébet utalványt ad. A juttatás 1,19-szeres értéke, azaz 9.520 Ft után a munkáltató havonta 1.523 Ft személyi jövedelemadót és 2.570 Ft egészségügyi hozzájárulást fizet 2015-ben. A változás a személyi jövedelemadót nem érinti, a fizetendő egészségügyi hozzájárulás azonban megnő, mivel már nem 14%-os hanem 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli a béren kívüli juttatást.

A fenti példa szerinti havi juttatás legyen 15.000 Ft értékű Erzsébet utalvány. Ebben az esetben a juttatási plafont (havi 8.000 Ft) meghaladó rész, tehát 7.000 Ft 1,53-szoros értéke, azaz10.710 Ft után a munkáltató havonta 1.714 Ft személyi jövedelemadót és 2.892 Ft egészségügyi hozzájárulást fizet 2015-ben. Mind a személyi jövedelemadó mind az egészségügyi hozzájárulás megnő, mivel azok alapja már nem a juttatás 1,19-szerese hanem 1,53-szorosa lesz.

Példa 2. A munkáltató a munkavállalója részére éves szinten összesen 450.000 Ft béren kívüli juttatást biztosított, egyik esetben sem lépte túl az egyes juttatásokra meghatározott összeghatárt. Ebben az esetben a juttatás 1,19-szeres értéke, azaz 535.500 Ft után a munkáltató éves szinten összesen 85.680 Ft személyi jövedelemadó és 144.585 Ft egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezett 2015-ben. A változás a személyi jövedelemadót nem érinti, a fizetendő egészségügyi hozzájárulás azonban megnő, mivel már nem 14%-os hanem 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli a béren kívüli juttatást. 

Amennyiben az éves juttatás 500.000 Ft lenne, akkor a 450.000 Ft éves plafont meghaladó rész, azaz 50.000 Ft 1,53-szoros értéke, tehát 76.500 Ft után a munkáltató összesen 12.240 Ft személyi jövedelemadót és 20.655 Ft egészségügyi hozzájárulást fog fizetni 2015-ben. Mind a személyi jövedelemadó mind az egészségügyi hozzájárulás megnő, mivel azok alapja már nem a juttatás 1,19-szerese hanem 1,53-szorosa lesz és az éves összeghatár is lecsökken 500.000 Ft-ról 450.000 Ft-ra.  

A béren kívüli juttatások adóterhének változását az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Megnevezés	Adóteher 2014-ben	Adóteher 2015-ben	Változás
A juttatási plafont meg nem haladó béren kívüli juttatás	35,7%	51,17%	15,47%
A juttatási plafont meghaladó béren kívüli juttatás esetén a plafont meghaladó rész	51,17%	65,79%	14,62%
Éves plafon	500 000 Ft	450 000 Ft	-50 000 Ft
Az éves plafont meghaladó juttatásrész	51,17%	65,79%	14,62%

A változás azokat a munkavállalókat fogja kedvezőtlenül érinteni, akik esetében a cafeteria keretet bruttó összegben határozták meg, tehát az már tartalmazza a munkáltató által fizetendő közterheket is, és a kedvezőtlen változások ellentételezésére nem emelkedik meg az éves keretösszeg.  

 

A cikk szerzője Petrányi Gábor, a BDO Magyarország senior tanácsadója és Kertész Gábor tax partner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere.

---