Adómentes utalványok: csak óvatosan!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adómentes utalványok kezdetben csak az ismerősök között kezdtek el gazdát cserélni, de gyorsan kialakultak ennek intézményesített formái is. Az év eleji törvénymódosítás a visszaváltható, pénzzé tehető utalványok körét kizárta mind az adómentes, mind a kedvezményes adózási körből. Az esetleges NAV-ellenőrzések során ezentúl kiemelt figyelmet fordítanak eme juttatásokra – írja az RSM DTM blogja.


Mikor a munkavállalók motiválása, anyagi ösztönzése kerül szóba, a munkáltatói oldal alapvető célja, hogy a lehető legkisebb költségnövekedés mellett biztosítsa a lehető legnagyobb nettó jövedelememelést a munkavállalók számára.

Ennek megvalósításához kisebb-nagyobb változtatásokkal, de már hosszú évek óta számos, a bruttó bérhez viszonyítva kedvezőbb adózású, vagy akár adómentes, azonban a célhoz kötött felhasználhatóságuk révén kevésbé likvid juttatásforma áll a munkáltatók rendelkezésére. Mivel a bruttóbér-emelés költségvonzatához képest egy adómentes juttatásforma révén a munkavállalók majdnem kétszer nagyobb „elkölthető” jövedelemre tehetnek szert, így ezen lehetőség iránt évről-évre egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott.

Adómozaik 2015

1. nap – 2014.11.24.

10.00-11.00 – Art – Dr. Kovács Ferenc
11.00-12.00 – Tao – Dr. Németh Nóra
12.00-13.00 – ebédszünet
13.00-14.00 – Számvitel – Tóth Mihály
14.00-15.30 – ÁFA – Sike Olga

2. nap – 2014.11.25.

10:00-11:30 – Tb, ellátások – Farkasné Gondos Krisztina
11.30-11.45  – szünet
11:45-13.15  – Járulékok – Széll Zoltánné
13:15-14:15 – ebédszünet
14.15-15.45 – SZJA – Dr. Andrási Jánosné

Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont

Ezt kihasználva az utalványkibocsátók újabb és újabb, a munkáltatók által akár adómentesen is adható utalványtípusokat dobtak piacra az elmúlt években. A szigorú felhasználási kritériumok miatt, illetve a már előre láthatóan kisebb valós igény miatt (pl.: számítógéphasználat, munkaruházati termék, sportrendezvény belépő) a megszerzett utalványok egy része gyakran vált feleslegessé a munkavállalók számára, mely utat nyitott az utalványok „másodlagos piacának”. Az adómentes utalványok kezdetben csak az ismerősök között kezdtek el más utalványok vagy készpénz ellenében gazdát cserélni, azonban gyorsan kialakultak ennek intézményesített formái – mint például az egyik utalvány-kibocsátó által üzemeltetett ún. „utalványtőzsde” is, melyek révén a munkavállalók az általuk adómentesen megszerzett, de gyakorlatilag használhatatlan utalványokat rövid időn belül olyan szélesebb körben is felhasználható utalványokra cserélhették, melyeket a munkáltatójuk csak adófizetés mellett juttathatott volna számukra.

A fenti spórolási szempontok miatt csábító lehet a munkaadók számára az adómentes utalványjuttatás a béremeléssel szemben. Óvatosságra intő jel azonban, hogy miután a 2014. januári szja-változások egyik eleme a visszaváltható utalványok kérdésköre volt – annak használatát korlátozva, év közben szükségét látta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) együttesen tájékoztatót adjon ki ugyanebben a témában. Az év eleji törvénymódosítás a visszaváltható, pénzzé tehető utalványok körét kizárta mind az adómentes, mind pedig a kedvezményes adózási körből. Mindez a módosítás indokolása szerint is csak pontosításnak, nem pedig új előírásnak tekintendő, mivel a kialakult gyakorlat a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik. Nyár elején ugyanezen alapelvre hivatkozva mondta ki az NGM és a NAV közös tájékoztatójában, hogy nem csupán a visszaváltható, hanem a más utalványra becserélhető utalványok sem juttathatóak adómentesen.

Mindez azt jelenti, hogy most félniük kell azoknak a munkáltatóknak, akik az elmúlt években adófizetés nélkül juttattak utalványokat munkavállalóik számára? Nos, mivel az utóbbi bő fél évben kétszer is téma volt az adómentes utalványok kérdésköre, joggal számíthatunk arra, hogy a NAV-ellenőrzések során ezentúl kiemelt figyelmet fordítanak eme juttatásokra. Kategorikusan nem jelenthető ki, hogy minden adómentes utalványjuttatás adókockázatot rejt magában, azonban bölcs dolog e juttatási forma bevezetése előtt – de az önellenőrzés lehetőségét kihasználandó, akár utólag is – tüzetesen áttanulmányozni az utalványra vonatkozó szerződési feltételeket, az utalvány kibocsátójának hirdetéseit, illetve minden, az adott utalvány gyakorlati használatával kapcsolatos információt.

Ahogyan az az NGM és a NAV közös tájékoztatójában is kiemelésre kerül, adó- és járulékköteles bérjövedelemnek minősül az utalvány juttatás, amennyiben a rendelkezésre álló dokumentumok, információk alapján arra lehet következtetni, hogy az utalványkibocsátón vagy a vele szoros kapcsolatban álló más szervezeten keresztül lehetőség van az adott utalvány készpénzre vagy más utalványfajtára való beváltására. Ezt az adókockázat elkerülése érdekében mindenképpen figyelembe kell venniük a béren kívüli juttatásban gondolkodó cégeknek!

A bejegyzés szerzője Vizer József, az RSM DTM adómenedzsere. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.