Alacsonyabb szja-kulcsot javasoltak a munkástanácsok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tíz százalékos minimálbér-emelés jelentene változatlan reálkeresetet – mondja Palkovics Imre. A munkástanácsok elnöke egy új, alacsonyabb szja-kulcsot is elképzelhetőnek tartott volna.


A fizetések reálértékének megőrzése a cél, nem elegendő egy inflációkövető emelés – mondta előadásában a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke pénteken Szegeden.

Palkovics Imre közölte: a gazdasági nehézségekre való tekintettel a munkáltatók egy része hallani sem akar semmilyen emelésről, a kormány pedig egy az inflációnak megfelelő emelést tart maximum elképzelhetőnek. Ezzel szemben a munkavállalók képviselői szerint a megélhetési költségek nagyobb ütemben emelkednek, mint az infláció. Ezért azt gondolják, hogy a legalacsonyabb keresetűek helyzete, életszínvonala nem romolhat tovább, a szegényedés tovább nem fokozódhat, ezért a reálérték megőrzésre törekszenek – mondta.

A 93 500 forintos minimálbért figyelembe véve most az elkölthető rész alig 60 ezer forint. Ebből az infláció 6000-7000 forintot elvisz majd, ezért bruttóban a 10 százalékot elérő emelést kellene végrehajtani. Ez egyelőre irrealitásnak tűnik, ezért vannak kompromisszumos javaslataik – mondta Palkovics Imre.

Kezdeményeztük, hogy ha a munkáltatók a szükséges 60 milliárdot – ami a minimálbér-emelés fedezete – nem tudják kigazdálkodni nemzetgazdasági szinten, akkor a kormányzat gondolja át egy esetleges második jövedelemadó kulcs bevezetését 12 százalék körül. Ennek a realitása azonban eltűnt az új adótörvények elfogadásával – mondta .

További probléma, hogy a jövedelmek nemcsak az inflációval csökkenhetnek, hanem az új Mt. értelmében a műszakpótlékok is csökkenthetők, ami további 10-15 százalékos keresetvesztést jelenthet – vélte a szakszervezeti vezető.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.