Álláshely alapú létszámgazdálkodás jön januártól a kormányzati igazgatási szerveknél
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A közigazgatási reformok keretében a kormányzati igazgatásról szóló törvényjavaslat egyik kimondott célja annak elérése, hogy a központi közigazgatásban csak annyian dolgozzanak, mint ahány emberre, álláshelyre valóban szükség van.
Ennek egyik korábbi lépéseként 2018 júniusában létszámzárat vezettek be, mely meghatározta a központi igazgatásban (minisztériumokban, háttérintézményekben) betölthető álláshelyek számát, most pedig létrehozzák a kormányzati igazgatási szervek alaplétszámát és a központosított álláshely-állomány intézményét.
A törvényjavaslat hatálya a kormányzati igazgatás szervekre terjed ki. Ebbe a körbe tartoznak a javaslat szerint központi kormányzati igazgatási szervek és ezek területi, helyi szervei [Központi kormányzati igazgatási szerv: a Kormány, a Miniszterelnöki Kormányiroda, a minisztériumok, a kormányzati főhivatalok, és a központi hivatalok] és területi kormányzati igazgatási szervként a fővárosi és megyei kormányhivatalok. Kormányzati főhivatalként a Központi Statisztikai Hivatalt, az Országos Atomenergia Hivatalt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát, és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt nevezi meg a javaslat.
A kormányzati igazgatási szervnél dolgozó kormánytisztviselők foglalkoztatása a Javaslat szerint 2019. január 1-jétől a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshelyen vagy a központosított álláshely-állományból származó álláshelyen történhet.
A kormányzati igazgatási szerv alaplétszáma
A kormányzati igazgatási szerv részére a közfeladataik ellátásához szükséges mértékben a Kormány határozatban állapítja meg az alaplétszámba tartozó álláshelyeket (minden kormányzati igazgatási szerv legfeljebb csak annyi álláshellyel rendelkezhet, amennyi kormánytisztviselőre a közfeladatai ellátásához szüksége van). A miniszterek javaslatot tehetnek a saját minisztériumuk, illetve az általuk irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szervek alaplétszámára, továbbá az alaplétszámba tartozó álláshelyek besorolására. Ha a kormányzati igazgatási szervet nem miniszter vezeti, és nem tartozik miniszter irányítása vagy felügyelte alá (pl.: Miniszterelnöki Kormányiroda), akkor a javaslatot a kormányzati igazgatási szerv vezetője jogosult megtenni. A tárca nélküli miniszter az általa irányított, vezetett vagy felügyelt szervezeti egységek, illetve kormányzati igazgatási szerv tekintetében a javaslattétel során miniszterként jogosult eljárni.
Az alaplétszámba tartozó álláshelyeket a Kormány az alaplétszám megállapítása során besorolja a lehetséges kategóriák valamelyikébe. A besorolásnál alapján figyelembe kell venni a rendelkezésre álló költségvetési forrást is, mivel a besorolás egyúttal az álláshelyet betöltő kormánytisztviselő illetményét is behatárolja. A Javaslat az alábbi besorolási kategóriákat határozza meg:
- ügyintéző, ezen belül: kormánytanácsos, vezető-kormánytanácsos, kormányfőtanácsos, vezető-kormányfőtanácsos,
- szakmai vezető,
- szakmai felsővezető,
- biztosi jogviszonyban álló személy,
- tanácsadó,
- politikai felsővezető.
A kormányhivatalok alaplétszámát szintén a Kormány határozza meg, azonban a kormányhivatalok alaplétszámba tartozó álláshelyek nem kerülnek besorolásra, mivel a kormányhivatalokban dolgozó kormánytisztviselők vonatkozásában eltérő besorolási szabályokat kell alkalmazni.
A kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának meghatározása során figyelembe kell venni az igazságügyi minisztériumba beosztott bírókat, bírósági titkárokat, illetve ügyészeket; a kormányzati igazgatási szervhez vezényelt, a rendvédelmi vagy honvédelmi szervek hivatásos állományú tagját is. A Kormány az érintett miniszter javaslatára felülvizsgálja a miniszter által vezetett minisztérium, valamint az általa irányított vagy felügyelt kormányzati igazgatási szerv alaplétszámát, melynek során dönthet úgy, hogy megemeli, csökkenti a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámát, vagy változatlanul is hagyhatja azt.
Az álláshely alapú létszámgazdálkodás alapelve, hogy egy álláshelyen egyidejűleg csak egy jogviszony hozható létre. Ettől eltérést a törvényjavaslat abban az esetben enged, ha részmunkaidőben történik az álláshelyen a foglalkoztatás, valamint azokban az esetekben, amikor tartósan távol van az álláshelyen kinevezett kormánytisztviselő és a feladatait másnak kell ellátnia.
A kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának részét képező álláshelyen kormányzati szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony és munkaviszony hozható létre. A Kormány indokolt esetben biztosíthat az igazgatási szerv számára központosított álláshely-állományból is álláshelyet, amelyen ugyanezek a jogviszonyok hozhatóak létre.
Középpontban a feladat
A Javaslat szerint az új megközelítés célja a központi és a területi közigazgatásban a munkaszervezés hatékonyabbá tétele és a kormányzati igazgatásban rendelkezésre álló humánerőforrás feladatközpontú elosztása, ezért minden kormányzati igazgatási szerv legfeljebb csak annyi álláshellyel rendelkezhet, amennyi kormánytisztviselőre a közfeladatai ellátásához szüksége van. Fontos előírást tartalmaz a Javaslat a kormányzati igazgatási szerveknek, ugyanis kimondja, hogy az alaplétszámába tartozó valamennyi álláshelyet köteles betölteni. Ha az álláshely hat hónapon át betöltetlen, az adott álláshely a központosított álláshely-állomány részévé válik. Vannak azonban olyan élethelyzetek, amikor az álláshelyet betöltő tisztviselő jogviszony nem szűnik meg, viszont tartósan nem tud munkát végezni (például gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságon van, vagy ha a munkavégzési kötelezettség alól mentesül, ha kormányzati érdekből történő kirendelésére került sor, vagy külszolgálati kirendelésére került sor). Ilyenkor az álláshely védettséget élvez és az nem minősül betöltetlennek.
Mivel az álláshely közfeladathoz kapcsolódik, a közfeladat változása szükségessé teheti az álláshely kormányzati igazgatási szervek közötti átcsoportosítását. Ha a kormányzati igazgatási szervnek az álláshelyen ellátandó feladata megszűnik, a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámába tartozó álláshely a központosított álláshely-állományba kerül, és ilyenkor az álláshelyen fennálló jogviszony felmentéssel megszűnik.
A központosított álláshely-állomány
A központosított álláshely-állományba tartozó álláshelyek rendeltetése, hogy a kormányzati igazgatási szerv speciális feladatihoz biztosítsa a Kormány a szükséges munkaerőt. A kormányzati igazgatási szerv abból a célból is igényelhet központosított álláshelyet, hogy az általa korábban vezetői álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselőt ügyintézőként foglalkoztathassa tovább, feltéve, hogy nem rendelkezik az igazgatási szerv megfelelő üres álláshellyel. A központosított álláshely-állományba tartozó álláshelyek számát a Kormány határozatban állapítja meg.
A központosított álláshely-állományból álláshelyet a kormányzati igazgatási szerv vezetését, illetve irányítását ellátó miniszter a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervnél igényelhet, betöltését a Kormány határozatával engedélyezheti. A központosított álláshely nem válik a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámának részévé, de a Kormány ettől eltérően is rendelkezhet az engedélyezés során. Fontos különbség a központosított álláshely és az alaplétszámba tartozó álláshely között, hogy a központosított álláshely nincs besorolva, azt csak az engedélyezés során sorolják be.
A központosított álláshely-állományba tartozó álláshelyen kormányzati szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony vagy munkaviszony abban az esetben hozható létre, ha azt a Kormány engedélyezi. Az európai uniós vagy elkülönített projekt, illetve program keretében meghatározott feladatok ellátására jogviszony a központosított álláshely-állományból származó álláshelyen hozható létre, azzal, hogy a projekt, illetve program befejezéséig az álláshely nem vontható el a kormányzati igazgatási szervtől. Fontos kivétel ez, mivel a központosított álláshelyet a Kormány központosított álláshely-állományba visszahelyezheti, akkor is, ha az álláshely be van töltve, ilyenkor az álláshelyen fennálló jogviszony felmentéssel megszűnik. Vannak olyan esetek, amikor a jogviszony a kormányzati igazgatási szerv alaplétszámán felül, központosított álláshelyen hozható létre. Ilyen például a tartós külszolgálat, külszolgálati felkészülés és a külszolgálatot követő átmeneti belső elhelyezés esete.
Az álláshely besorolása, betöltése
A Javaslat szakít a korábbi szabályozással és felváltja a szenioritáson alapuló előmenetelt, amely idáig meghatározta a közszférát. A szenioritáson alapuló rendszerben az előbbre jutást a jogviszonyban eltöltött idő és az erre épülő illetménytábla garantálta, ezzel szemben az új rendszerben a díjazás nem az eltöltött szolgálati időhöz kötött, hanem inkább a képességet, a hozzáértést, a kompetenciákat és a teljesítményt helyezik előtérbe. A várakozások szerint ez a rendszer a jelenleginél nagyobb rugalmasságot enged a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tisztviselő teljesítményének elismerésére, ösztönzésére.
A szenioritás elvén alapuló előmeneteli rendszert az álláshelyhez kapcsolódó besorolási kategóriák váltják ki. A Javaslat az álláshelyek kilenc besorolási kategóriáját különbözteti meg. Ügyintézői besorolási kategória: a kormánytanácsos, a vezető-kormánytanácsos, a kormányfőtanácsos és a vezető-kormányfőtanácsos. Vezetői besorolási kategóriák: a tanácsadó, a szakmai vezető, a szakmai felsővezető, a politikai felsővezető és a biztosi megbízással rendelkező személyek álláshelye.
Az álláshely besorolását a kormányzati igazgatási szerv nem változtathatja meg, de az álláshely besorolásának módosítását a kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító vagy felügyelő miniszter kezdeményezheti a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szervnél.
Az álláshely betöltésének általános feltételei egyrészt azok, amelyeket a jogviszony a kinevezés feltételei között szabályoz, másrészt olyan feltételek, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója határozhat meg. Ilyenek az álláshelyen ellátandó feladat figyelembevételével megállapított szakmai kritériumok, így különösen az iskolai végzettség, egyéb szakképzettség, a közigazgatási alap- illetve szakvizsga, jogi szakvizsga, tudományos fokozat, nyelvismeret, szakmai tapasztalat, illetve a képzési kötelezettség teljesítése.
Szabályozásra kerülnek a kormányzati igazgatási szerven belüli álláshely-váltásra vonatkozó szabályok is, melyek lehetővé teszik, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója döntése alapján, egy másik álláshelyen folytathassa a munkáját a kormánytisztviselő anélkül, hogy a korábbi álláshelyen létrejött és fennálló jogviszonya megszűnne.
