Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Kevesen tudják, pedig egyre többen érintettek a járványhelyzet miatt: ha álláskeresővé válik valaki, és szerencsés módon az álláskeresési járadék folyósítása időtartamának lejárta előtt talál munkát, akkor egy összegben kérheti a fennmaradó járadék 80 százalékának kifizetését.
Mielőtt a részletszabályokba belemerülnénk, fontos tisztázni, hogy az álláskereső (munkanélküli) háromféle álláskeresési ellátásra lehet jogosult: álláskeresési járadékra (régebbi elnevezésén: munkanélküli segélyre), nyugdíj előtti álláskeresési segélyre, valamint költségtérítésre.
Jelen cikkben az álláskeresési járadék egy speciális formáját járjuk körbe, az úgynevezett álláskeresési járadék fennmaradó időtartamára járó juttatást.
Ha valaki olyan helyzetbe kerül, hogy munkahelyet vált, de a régi munkaviszony megszűnését követően nem a következő napon létesít új munkaviszonyt, hanem eltelik valamennyi idő; vagy olyan szerencsés, hogy a járadék folyósításának időtartama alatt talál új állást, úgy kérelmére (tehát nem automatikusan) lehetőség van a még fennmaradó időtartamra járó járadék kifizetésére – ez esetben a járadék az eredetileg megállapított összeg 80 százaléka.
Az álláskeresési járadékról általánosságban
Az álláskeresési járadékra való jogosultság megállapításához három feltétel együttes fennállása szükséges: az illető álláskereső, az álláskeresővé válást megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Az álláskereső, illetve a megfelelő munkahely fogalmát a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) tisztázza.
A járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az eme időszakkal érintett jogviszonyokban elért járulékalap havi átlagos összegének alapul vételével kell meghatározni. Azt, hogy mi minősül járulékalapnak, a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 27. § (1) bekezdése sorolja fel.
Amennyiben az álláskeresőnek több munkaviszonya is volt egy időben, vagy több vállalkozási tevékenységet is folytatott, akkor valamennyi járulékalapot képező bevételt alapul kell venni a járadék összegének kiszámolásakor. Abban az esetben, ha az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben nem volt járulékalapja (nem keletkezett bevétele), akkor a járadék megállapításának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka lesz az összeg kiszámításának az alapja. Az álláskeresési járadék napi összege, az így meghatározott járadékalap 60 százaléka, de maximum a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összege – ami jelenleg 5366 forint/nap, vagyis havi 161 ezer forint.
Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban töltött, mezőgazdasági őstermelői tevékenységet vagy vállalkozói tevékenységet folytatott és eleget tett a járulékfizetési kötelezettségének. A jogosultsági idő természetesen csak egyszer vehető figyelembe. Tíz nap jogosultsági idő egy nap járadékfolyósítási időnek felel meg, a folyósítási idő maximuma pedig 90 nap.
A munkaadó egyébként az utolsó munkában töltött napon köteles a munkanélküli igazolólapot átadni a munkavállalónak. Az álláskeresési járadék megállapításához szükséges igazolólap egy példányát a munkaadó az utolsó munkában töltött napon szintén átadja a munkavállalónak, a másik példányt pedig öt évig köteles megőrizni – az álláskeresési járadék későbbi megállapíthatósága érdekében.
Az ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények és körülmények megváltozásáról (pl. munkaviszonyt létesít) a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító hatóságot.
Az állami foglalkoztatási szerv az ellátás felvételétől számított hat hónapon belül írásban kötelezi az ellátás visszafizetésére azt, aki az ellátást jogalap nélkül vette fel. Ezen időtartamon túl az ellátás csak akkor követelhető vissza, ha a jogalap nélküli kifizetést az ellátásra jogosult vétkes magatartása idézte elő (pl. szándékosan hamis adatot szolgáltatott az eljáró hatóságnak).
Az egyösszegű kifizetés
Az egyösszegű kifizetésre vonatkozó speciális szabályokat az Flt. 27. § (8)–(11) bekezdései tartalmazzák.
Eszerint, ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt (kivéve közfoglalkoztatási jogviszonyt) létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének a hatóság által meghatározott mértékét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kérelem benyújtásának napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon (a munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja). A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást pedig a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni.
Az egy összegben kifizetendő juttatás mértéke a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százaléka.
Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít munkaviszonyt, akkor a juttatást a részére – kérelmére – egy összegben, a keresőtevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítését követő legközelebbi számfejtés alkalmával kell kifizetni.
Az egyösszegű kifizetésre nincsen lehetőség, ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően utoljára munkaviszonyban állt – tehát ugyanoda megy vissza dolgozni, mint korábban.
Ha az álláskereső részére az állami foglalkoztatási szerv a meghatározott összeget kifizette, akkor úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, azaz későbbi álláskeresési járadékra vonatkozó igény esetén a kifizetés alapjául szolgáló teljes jogosultsági idejét figyelmen kívül kell hagyni akkor is, ha a kifizetést követően rövid időn belül megszűnik a kifizetés alapját képező (új) munkaviszony.
Kérelmezés és elbírálás menete
A kifizetés kérelmezéséhez három dokumentumot kell benyújtani: magát a kérelmet, a munkáltatói igazolást és a munkaszerződést. A kérelmet elektronikus úton is be lehet nyújtani, ha az illetőnek van úgynevezett ügyfélkapuja, ha nincs, akkor papíralapon a lakóhely szerinti illetékes járási (Budapesten kerületi) hivatalhoz. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani. A kérelem elbírálása történhet sommás eljárásban (egyszerűsített, gyors eljárás) vagy teljes eljárásban. A sommás eljárás 8 napot vesz igénybe ehhez azonban három feltétel együttes fennállása szükséges: a kérelem és annak mellékletei hiánytalanul be lettek adva, nincs ellenérdekű fél, továbbá a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott, azaz egyértelmű. Ugyanakkor az Flt. hivatkozott bekezdései szerint a járadékot a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni, tehát ha fenn is állnak a sommás eljárás feltételei, a hivatalnak két hónapos ügyintézési határidőt állapít meg a törvény – ami a hivatalok leterheltsége miatt reális is.
A kifizetésre tehát a kérelem benyújtásától számított két hónapot követően kerül sor, kivéve, ha a kérelmező nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít munkaviszonyt. Ez utóbbi esetben a kifizetés a munkaviszony (keresőtevékenység) bejelentését követő legközelebbi számfejtés időpontjában történik.
A hatóság határozata ellen természetesen lehetőség van jogorvoslatra (fellebbezésre), melyet a határozatot hozó hatóságnál kell benyújtani és a fővárosi vagy az illetékes megyei kormányhivatal bírálja el a megtámadott döntés közlésétől számított 15 napon belül. A fellebbezés illetékmentes, tehát ingyenes.
