Amerikai állampolgár megbízási díja


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cégünk egynapos előadásra megbízási szerződést köt egy amerikai állampolgárságú egyetemi tanárral. Az előadás Magyarországon lesz megtartva. A megbízási díj összege eléri a minimálbér 30 százalékát. A kifizetett megbízási díjból kifizetőként kell adót és járulékot vonnunk, SZOCHO-t fizetnünk?


Amennyiben az amerikai oktató nem államilag elismert intézményben tanít, akkor a magánszemély jövedelmének adózási helyének megállapításakor a kifizetés alapját képező jogviszonyt kell megvizsgálni. A 49/1979. (XII. 6.) MT rendelet (Egyezmény) 13. cikke alapján az olyan jövedelem, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró természetes személy szabad foglalkozás kifejtéséből élvez, csak ebben az Államban adóztatható, kivéve, ha az ilyen foglalkozást a másik Szerződő Államban fejti ki és

a) a természetes személy a vonatkozó adózási évben összesen 183 napot meghaladó időszakot vagy időszakokat tölt el ebben a másik Államban vagy

b) a természetes személy tevékenységének kifejtéséhez ebben a másik Államban rendszeresen állandó berendezéssel rendelkezik, de a jövedelemből csak annyi, amennyi ennek az állandó berendezésnek tudható be.

(2) A „szabad foglalkozás” kifejezés magában foglalja különösen az önállóan kifejtett tudományos, irodalmi, művészeti, nevelési vagy oktatási tevékenységet, valamint az orvosok, ügyvédek, mérnökök, építészek, fogorvosok, művészek, sportolók, könyvelők és könyvszakértők önálló tevékenységét.

A fentiek, valamint a kérdésben foglalt információk alapján tehát az amerikai illetőségű oktató jövedelme Magyarországon nem adóztatható. A kifizetőnek tehát nem kell adóelőleget levonnia, ha a magánszemély igazolja külföldi illetőségét.

Az USA és Magyarország között szociális biztonságot szabályozó egyezmény nincs, ezért egyezmény hiányában a Tbj. és a Szocho tv. általános szabályait kell alkalmazni. A Tbj. 4. § h) pontja szerint megbízási jogviszonynak minősül a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony, amely alapján a munkát Magyarországon végzik. A Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja és a kérdésben foglalt információk alapján a biztosítás létrejön.

A Szocho törvény szerint az adó alanya a kifizető, kifizető pedig az, aki a természetes személlyel adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll. Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonynak minősül a Szocho tv. 455. § (2) bekezdés h) pontja szerint az Szja tv. szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység végzésének alapjául szolgáló jogviszony, amely alapján a tevékenységet Magyarországon végzik.

Tehát a megbízási díj után személyi jövedelemadót nem, azonban járulékokat és szociális hozzájárulási adót kell fizetni. A járulékok és a szociális hozzájárulási adó alapja a szerződésben meghatározott díjazás. (Tbj. 4. § k/2. pont, Szocho tv. 455. § (1) bekezdés e) pont)

 

Válaszadó: Dr. Nagy Orsolya


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.