Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Magyarországon viszonylag kevés tilalom vonatkozik a munkaerő-kölcsönzésre. Főszabály szerint bármely munkáltató, bármilyen okból, bármennyi munkavállalót kölcsönözhet, akár öt éves időtartamra. Az alábbiakban összefoglaljuk azt a néhány korlátot, amit viszont szigorúan be kell tartani.
A törvény tiltja a munkaerő-kölcsönzést olyan kölcsönbeadó és kölcsönvevő között, akik tulajdonosi kapcsolatban állnak egymással. A tilalom célja annak elkerülése, hogy a magas munkavállalói létszámot foglalkoztató munkáltatók saját maguk alapítsanak egy csak a számukra, a piaci árak alatt szolgáltató munkaerő-kölcsönző céget, és azon keresztül biztosítsák munkaerő-igényüket. Egy ilyen eljárással élvezhetnék a kölcsönzés rugalmas szabályait, miközben egyetlen saját munkavállalójuk sem lenne. Ez azonban összeegyeztethetetlen a kölcsönzés rendeltetésével.
A kölcsönzött munkavállalók igénybevétele nem lehet a sztrájktörés eszköze. A korábbi szabályaink alapján tilos volt a munkavállaló kölcsönzése a kölcsönvevő olyan munkahelyén, illetve telephelyén történő munkavégzésre, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig. Ez alapján a sztrájkkal érintett munkahelyen egyáltalán nem volt lehetőség a munkaerő-kölcsönzés igénybevételére, olyan munkakörben sem, amelyben egyébként nem sztrájkoltak a munkavállalók. A hatályos szabályozás ezt a tilalmat ezért oly módon szűkíti le, hogy csak a sztrájkban részt vevő munkavállaló helyettesítésére tilos a kölcsönzés.
Munkajogi kiskönyvtár sorozat |
|---|
|
A munka díjazása – 2. átdolgozott kiadás – dr. Kártyás Gábor Külföldiek magyarországi foglalkoztatása – dr. Ács Vera Judit Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban – dr. Hanyu Henrietta |
A munkaerő-kölcsönzés egyik alapvető jellemzője világszerte, hogy a munkavállaló csak egy bizonyos időtartamot dolgozhat ugyanannál a kölcsönvevőnél. A kikölcsönzések ideiglenességét a munkaerő-kölcsönzésről szóló 2008/104/EK irányelv is előírja. A magyar jogalkotó rendkívül tágan, öt évben határozta meg az egy kölcsönvevőnél eltölthető maximális időtartamot. Az öt éves korlát szempontjából a meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzéseket egybe kell számítani. Például, ha a kölcsönzött munkavállaló 3 évet töltött el a kölcsönvevőnél, majd 4 hónap elteltével újra foglalkoztatni kívánja ugyanezt a munkavállalót a kölcsönvevő, úgy ez az újabb kikölcsönzés legfeljebb 2 évig tarthat. A törvény szerint az egybeszámítási szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a kikölcsönzés más kölcsönbeadóval kötött megállapodás alapján valósul meg.
Az új Munka Törvénykönyvéhez kapcsolódó átmeneti szabályok szerint az ötéves kikölcsönzési korlátot 2011. december 1-jét megelőzően létesített határozatlan idejű munkaviszonyokban történő kikölcsönzés esetén azzal kell alkalmazni, hogy a kikölcsönzés kezdő időpontjának 2011. december 1-jét kell tekinteni. Ilyen esetben tehát a kikölcsönzés legfeljebb 2016. november 30-ig tarthat. Minden más esetben a kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg a kikölcsönzés első napjától számított öt évet.
A közszférában a munkaerő-kölcsönzés erősen korlátozott. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alatt erre nem kerülhet sor, legfeljebb a közigazgatási munkavállalók vonatkozásában. A törvény e személyekre speciális szabályokat rögzít, ám azt kifejezetten nem követeli meg, hogy munkaviszonyuk közvetlenül a közigazgatási szervvel álljon fenn. Így foglalkoztatásuk elvileg egy kölcsönbeadó cég közbejöttével is történhet.
| Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás |
|---|
|
Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet. |
A közalkalmazotti törvény hatálya alatt álló munkáltatónál munkaerő-kölcsönzés csak a munkáltató alaptevékenysége körén kívül lehetséges. Az alaptevékenység körében kölcsönzésre csak abban a kivételes esetben van mód, ha az alaptevékenység szerinti feladat ellátása más módon nem biztosítható. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a munkakör haladéktalan betöltése a tevékenység folyamatos ellátásának biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és az ehhez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók.
Végül, nem lehet a munkavállalót kölcsönözni munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott esetben. Ez a rendelkezés felhatalmazza a kollektív megállapodást kötő feleket, hogy a jogszabályok rendelkezésein túlmenően is tilalmakat határozzanak meg a kölcsönzött munkaerő igénybe vételére. Megítélésem szerint ez a szabály azt az elavult szemléletet tükrözi, amely alapján a kölcsönvevőnél működő munkavállalói érdekképviseletek abban érdekeltek, hogy a kollektív megállapodás korlátozza a kölcsönzött munkaerő igénybevételének lehetőségét. Ezzel szemben – tekintettel elsősorban a munkaerő-kölcsönzés terjedésére – a kölcsönzöttek érdekvédelmének felkarolása lehet életképes szakszervezeti stratégia. Másfelől, a munkaerő-kölcsönzésről szóló 2008/104/EK irányelv kifejezetten a kölcsönzésre vonatkozó tilalmak, korlátozások lebontására szólít fel, amely célkitűzéssel ellentétes lehet az a felhatalmazás, hogy a felek kollektív megállapodásokban tetszésük szerint korlátozzák a kölcsönzés igénybevételét. Az irányelv alapján erre csak akkor kerülhet sor, ha a tilalom valamilyen általános érdeket (pl. a munkavállalók védelmét, vagy a visszaélések elkerülését) szolgálja.
