Az agrárcégek fele szakmunkást keres
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az agrárkamara felmérése szerint az élelmiszer-gazdasági vállalkozások 51 százalékánál kevés a szakmunkás.
Az élelmiszer-gazdasági vállalkozások 51 százaléka szakmunkást, 18 százalékuk érettségizett, 7 százalékuk felsőfokú végzettségű munkatársat keres, 24 százalékuknál pedig a betanított munkásokra is van kereslet – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mintegy ezer vállalkozás körében végzett országos munkaerő-piaci felméréséből, amelyet kedden jutattak el az MTI-nek.
A NAK az Agrárgazdasági Kutató Intézettel (AKI) együttműködve, a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával végezte el a kutatást, amely az agrár-munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának átfogó vizsgálatát szolgálta.
A kutatás eredményei szerint húsfeldolgozók, állatgondozók, állattenyésztők, pékek, sütőipari szakmunkások, mezőgazdasági gépkezelők és gépszerelők iránt mutatkozik különösen nagy igény.
A válaszadók több mint harmada szerint a vállalkozás továbbfejlődésének egyik legfőbb korlátja a szakképzett munkaerő hiánya. Ugyanakkor a felmérés arra is rámutatott, hogy a szaktudás hiánya nemcsak az alkalmazottak, hanem a vezetők jelentős részénél is gondot okoz, főként a gépészeti, műszaki ismereteknél, a növényvédelemnél és a tápanyag-utánpótlásnál. Vezetői szinten a leginkább hiányolt további ismeretek az idegennyelv-tudás, a számítógépes és informatikai ismeretek, valamint a vállalatvezetéshez szükséges adminisztrációs és jogszabályi ismeretek. A cégvezetők a pályakezdőknél a szakmai gyakorlati ismereteket, a rendszerben gondolkodás képességét és a gazdasági ismereteket hiányolják a legjobban.
A megkérdezett vállalkozások 73 százalék fektet hangsúlyt alkalmazottai képzésére, különösen a termelési folyamatban közvetlenül hasznosítható, gyakorlatközpontú ismeretek iránt nagy az igény, amelyeket az ágazati szereplők értékelése alapján főleg a belső képzések, illetve az üzleti szereplők és a szakmai szervezetek által indított iskolarendszeren kívüli képzések nyújtanak hatékonyan.
Kiemelték: a felmérés eredményei támpontot nyújthatnak az Országos Képzési Jegyzékben szereplő agrár- és élelmiszeripari szakképesítések felülvizsgálatához is.
(MTI)
