Az Alkotmánybírósághoz fordultak a pedagógus-szakszervezetek a sztrájkjog korlátozása miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a sztrájkjog korlátozása miatt kedden.

A Schiffer András ügyvéd által benyújtott alkotmányjogi panasz a köznevelési intézményeket érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló, a napokban elfogadott kormányrendelet alaptörvény-ellenességének kimondását és megsemmisítését kéri. Az indítványozók szerint a jogalkotó nem tartotta be a rendeleti szabályozásra felhatalmazást adó törvényben előírt szükségesség és arányosság elvét, túllépte a különleges jogrendi hatáskört, és sérti a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát.

Álláspontjuk szerint a sztrájktörvényben előírt „még elégséges szolgáltatás” intézménye eleve korlátozza az alaptörvényben biztosított sztrájkjogot. A sztrájkjog további korlátozását jelenti, hogy a még elégséges szolgáltatás tartalmát és felételeit az egyeztető eljárást, illetve az esetleges nemperes eljárást megelőzve, rendelet határozza meg, kiüresítve ezzel a megállapodásra irányuló egyeztető tárgyalást és megállapodás hiányában a bírósági nemperes eljárást.

sztrájk

Ha a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás azonos a közfeladat zavartalan ellátásával, akkor a sztrájk érzékelhetetlenné válik, holott a sztrájkjog akkor töltheti be alkotmányos rendeltetését, ha a munkaadó rendeltetésszerű működését megzavarja, fennakadáshoz vezet: így nyer értelmet a kollektív nyomásgyakorlás, mint a sztrájkjog lényegi eleme – írták. A beadvány kitér arra is, hogy a rendeleti előírások és a járványügyi veszélyhelyzet között kevés összefüggés van.

A kormánnyal közös sztrájkbizottságban tárgyaló két szakszervezet, a PDSZ és a PSZ bízik abban, hogy az Ab mielőbb megsemmisíti az alaptörvénysértő rendeletet, és ezzel a közoktatásban is lehetővé teszi a munkavállalói nyomásgyakorlásra alkalmas, érzékelhető sztrájk megtartását. A cél a jelentős béremeléssel és a munkaterhek csökkentésével az immár „tragikus mértéket öltött szakemberhiány” enyhítése és hosszú távon a mindenki számára elérhető, használható tudást biztosító oktatás és színvonalas óvodai nevelés biztosítása – áll a két szakszervezet közleményében.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).