Az Országgyűlés új szolgálati jogviszonyt hozott létre a NAV-dolgozóknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dolgozói számára új szolgálati jogviszony jön létre: az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony. Az erről szóló törvényt 113 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 53 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

A törvény megkülönbözteti a NAV teljes állományát a közszféra egyéb állományától, új jogszabályt alkotva rájuk. A változtatás érinti a hivatásos, valamint a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat egyaránt. Ezzel a NAV jogelőd szervezeteinek teljes szervezeti, funkcionális és személyi jogállási integrációja lezárul.

Mások az fegyveresek

A 18 ezer fős, feladatában igen heterogén állományban jelenleg civil kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők, munkavállalók és hivatásos állományú pénzügyőrök egyaránt vannak, akiknek a jogállását jelenleg több törvény szabályozza. Ezt szünteti meg a törvény egy kizárólag a NAV személyi állományára irányadó jogviszony megalkotásával. A jogalkotó emellett a munkaköröket is áttekintette, számukat csökkentette.

A jelenlegi pénzügyőri állományon belül a jövőben kizárólag a tényleges napi szintű egyenruha- és fegyverviselésre kötelezett állomány lát el olyan feladatokat, amelyek indokolják a pénzügyőri státuszt. Így egy jól behatárolt munkakörre terjed ki a fegyver- és kényszerítő eszköz használatának lehetősége. Ez számukra többletkötelezettséggel jár, amit a jogszabály plusz juttatással kompenzál.

Mivel a fegyveres szolgálatot el nem látó pénzügyőri állomány felelőssége más jellegű, ezért esetükben megszűnik a fegyver- és kényszerítőeszköz-viselési, valamint intézkedési kötelezettség. A pénzügyőri státuszuk lényeges elemei, például az egyenruha vagy a rendfokozat, az előmenetel módja azonban fennmarad.

Egyszerűsödik az illetményrendszer

A szervezet egyes területeinek ellátásához szükséges speciális és a versenyszférában is piacképes szaktudás honorálása érdekében lehetőség lesz teljesítményalapú bérezésre az eddig teljesen kötött bérezési rendszer lazábbá tételével.

Egyszerűsödik az illetményrendszer: csökken a rendszeres pótlékok szerepe, a nyelvvizsgapótlék például beépül az illetménybe, a munkaköri pótlék pedig átalakul. A jövőben egy kör kap munkaköri pótlékot, azok, akik megterhelőbb és több kockázatvállalást igénylő munkát végeznek. Az új törvény ugyanakkor fenntartja a szolgálati idő hosszához igazodó időpótlék jogintézményét.

Jelentősen csökken a besorolási kategóriák és a fizetési fokozatok száma. Megjelenik ugyanakkor a teljesítményértékelésen alapuló illetményeltérítés. Megszűnik a köztisztviselői illetményalaphoz szorzószámokkal kötött illetményszámítás. Az illetmény összege egy sávban mozoghat majd, a sávokat a besorolási kategóriától és a szolgálati időtől függően alakítják ki.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.