Bérelszámolók év eleji feladatai 2015-ben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Év elején megszaporodnak a bérelszámolók feladatai, a folyamatosan végzendő bérelszámolói feladatok mellett le kell zárni az előző évet és el kell indítani a következőt. A többletfeladatok főként adózással kapcsolatosak, és fel kell készülni az újévet érintő jogszabályváltozások gyakorlati alkalmazására is. A cikk ezeket az év eleji feladatokat foglalja össze.
 


Igazolások kiadása

A munkavállalóknak kötelezően kiadandó igazolások három területet érintenek: a munkáltatói jövedelemigazolás, a kifizetői jövedelemigazolás és a járulékigazolás. Az igazolásokat 2015. január 31-ig kell kiadni.

1. Munkáltatói jövedelemigazolás

A 14M30-as nyomtatványon munkáltató minden munkavállalónak köteles kiadni a munkáltatói jövedelemigazolást, amelynek célja az adóbevallás teljesítéséhez szükséges adatok igazolása. A munkáltatói jövedelemigazolás összesített jövedelemigazolást tartalmaz a munkavállaló részére az adóévben teljesített adóköteles kifizetésekről, juttatásokról. A munkáltatói jövedelemgazolásra az 14M30-as „A munkáltató, kifizető összesített igazolása a 2014. évi személyi jövedelemadó bevallásához, adónyilatkozat benyújtásához” című nyomtatvány szolgál, amely letölthető a NAV honlapról. A munkáltató köteles a jövedelemigazolást adóhatóság által elkészített nyomtatvánnyal egyezően kiállítani. Az igazolás a munkáltató által használt programmal is előállítható, de a közzétett nyomtatvány adattartalmától és az egyes sorok számozásától nem lehet eltérni. Így az 14M30-as nyomtatványon feltüntetett sorok adattartalma és sorszáma megegyezik a 1453-as személyi jövedelemadó bevallás soraival, ami segítséget nyújt a magánszemély önadózásához. A munkáltatói jövedelemigazolást akkor is ki kell adni, ha egyébként a munkavállaló munkáltatói adóelszámolás útján tesz eleget adóbevallási kötelezettségének.

Az igazolás az alábbi adatokat tartalmazza:

  • az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket és elkülönülten adózó jövedelmeket, amelyeket a munkáltató a magánszemély részére az adóévben kifizetett,
  • a bevételt csökkentő tételeket,
  • a személyi jövedelemadó előleg levonásánál figyelembe vett adókedvezményeket,
  • a családi járulékkedvezménnyel kapcsolatos tájékoztatást,
  • a levont személyi jövedelemadó- és adóelőlegek összegét,
  • adónyilatkozattal kapcsolatos tájékoztatást.

Az év közben munkahelyet változtató munkavállalók számára kiadott igazolásnak tartalmaznia kell a korábbi munkáltatótól származó – a munkaviszony megszűnésekor kiállított Adatlapon szereplő – jövedelmeket is, amennyiben az új munkáltatóval történő munkaviszony létesítésekor az „Adatlapot” átadta a munkavállaló a munkáltató részére. A korábbi munkáltató által kiállított „Adatlapon” szereplő összeget a jelenlegi munkáltató az év során „hozott bérként” kezeli, az M30-as igazoláson pedig halmozott adatként vesz figyelembe. Az erre szolgáló kódkockában jelölni kell, hogy tartalmaz-e az igazolás halmozott adatot.

Az adózás rendjéről szóló törvény előírása szerint az adóelőleget megállapító munkáltatónak a kiadott összesített igazoláson kötelezően tájékoztatnia kell a munkavállalót arról is, hogy a bevételre vonatkozóan adónyilatkozatot adhat, és így nem indokolt munkáltatói adómegállapítást kérnie vagy adóbevallást beadnia. A munkáltató az igazoláson szerepelteti, hogy a magánszemélynek az adónyilatkozat egyes soraiban milyen adatokat kell feltüntetnie. A munkavállalót arról is tájékoztatni kell, ha a rendelkezésére álló adatok alapján a munkavállaló nem választhatja az adónyilatkozatot.

Az állami adóhatóság a munkáltató által kiadott igazolás adattartalmát akkor fogadja el valósnak, ha az igazolás megfelel a magánokirat – törvényben meghatározott – formai és tartalmi követelményeinek, amihez az is szükséges, hogy a munkáltató a kiadott jövedelemigazolást cégszerű írja alá. Az igazolás átadásánál gondoskodni kell az átadás igazolásáról is, vagyis a munkáltató példányát a magánszeméllyel alá kell íratni. Postai úton történő küldésnél a tértivevény bizonyítja az átvételt.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

2. Kifizetői jövedelemigazolás

Abban az esetben, ha a magánszemély számára nem munkaviszony keretében történt kifizetés, a kifizető olyan bizonylatot köteles kiállítani és kifizetéskor a magánszemélynek átadni, amely tartalmazza a magánszemély

– bevételének teljes összegét,

– a bevétel jogcímét,

– a személyi jövedelemadó előleg, illetve adó alapjául szolgáló összeget,

– a levont adóelőleg, adó összegét,

– a levonni elmulasztott adóelőleg, illetve adó összegét.

Kifizetői jövedelemigazolást kell kiállítani pl. megbízási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetén is.

A kifizető már a kifizetés alkalmával köteles ezt az igazolást kiadni, azonban ha ez évközben bármilyen ok miatt nem történt meg, azt pótolni kell legkésőbb az adóévet követő január 31-ig. A kifizető által ugyanazon magánszemélynek történő többszöri kifizetésről január 31-ig összevont igazolást is ki kell állítani, amelyet a magánszemély adóbevallása elkészítéséhez használ fel. A kifizetések jogcímeit az összevont igazoláson jövedelem fajtánként bontani kell.

3. Járulékigazolás

A Tbj. törvény alapján a foglalkoztató köteles a tárgyévet követő év január 31-éig a jövedelemigazoláshoz csatoltan kiadni a járulékigazolást is, amit az egyéni nyilvántartás adataival egyezően kell kitölteni. Az igazolás tartalmazza a tárgyévben fennállt biztosítási idő „tól-ig” tartamát, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegét, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegét és azok alapját, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményt.

Egyébként ezt az igazolást a biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnésekor is ki kell adni soron kívül.

Bérelszámolói feladatok a 2014. évi adóbevallással kapcsolatban

Az adóbevallással kapcsolatos bérelszámolói feladatok közül kiemelkedik a munkáltatói elszámolás elkészítése. A munkáltató nem köteles a munkáltatói adómegállapítást elkészíteni, annak elvégzése saját döntésétől függ. Abban az esetben, ha a munkáltató vállalja a munkáltatói adómegállapítást, és a magánszemély megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, a magánszemély a munkáltatójához tett nyilatkozata alapján a munkáltató állapítja meg a magánszemély adóját. A munkáltatói adómegállapítás a magánszemély adóbevallásának minősül, az magánszemély erre vonatkozó nyilatkozatával teljesíti adóbevallási kötelezettségét.  A munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából tehát adóbevallással egyenértékű.

A munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozat bekérésének határideje 2015. február 2. A nyilatkozat arról szól, hogy a munkavállaló kéri-e a munkáltatói elszámolást, vagy nem. A nyilatkozatban a nemlegességről is kell nyilatkoznia a munkavállalónak. A munkáltató kötelessége felhívni a munkavállaló figyelmét arra, hogy ha a munkáltatói elszámolást kéri, akkor, ha később – akár a munkáltatói elszámolás feltételeinek hiánya miatt – bevallást nyújt be, a munkáltatót írásban tájékoztatnia kell. Ha a munkavállaló munkáltatói elszámolást kér, és mégis adóbevallást is nyújt be, az adóbevallást addig nem dolgozza fel az adóhatóság, amíg nem tisztázza a magánszemély adóbevallás benyújtásának okát.

A munkáltatói elszámolást kérőkről a 1508-as bevallásban február 12-ig adatot kell szolgáltatni.

A munkáltatónak meg kell vizsgálni, hogy fennállnak-e a munkáltatói adómegállapítás jogszabályi feltételei.

A munkavállaló a munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozat megtételére akkor jogosult, ha az adóévben

– kizárólag az adó elszámolását vállaló munkáltatótól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemélynek az adó elszámolását vállaló munkáltatója fizette be;

– az adóévben kizárólag egymást követően fennálló munkaviszonya alapján szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemélynek a munkáltatója fizette be; Ennek feltétele, hogy a korábbi munkáltató(k) által a munkaviszony megszűnésére tekintettel kiadott igazolást átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak;

– a költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalójaként az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizető(k)től szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani, ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt is, ha azt kizárólag a magánszemélynek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizető fizette be;

– az adóévben a munkáltató(k)tól szerzett bevétel(ek) mellett kizárólag adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás címén szerzett bevételt; Ennek feltétele, hogy a bevétel folyósítója az adó elszámolását vállaló munkáltató vagy a magánszemély a bevételről kiállított igazolást az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak.

2015. január 1-től a munkáltatói adómegállapítás határideje május 20. helyett április 30-ra, illetve a Nav felé az elektromos továbbítás határideje június 10. helyett május 20-ra változik. (Art. 27. § (4))
 
Bizonytalanságot okozott, hogy a 2014. évi adókötelezettség teljesítésére az előző, 2014. évi szabályokat és határidőket kell-e alkalmazni, vagy már 2015. január 1-jétől hatályos új határidők érvényesek a 2014. évi munkáltatói adómegállapításra. A kérdés válaszaként a NAV honlapján megjelentek tervezet helyett végleges formában a munkáltatói adómegállapításhoz kapcsolódó nyilatkozat minták. Letölthető a „Nyilatkozat a 2014. évi személyi jövedelemadó munkáltató által történő megállapításának kéréséről, mezőgazdasági kistermelő nemleges nyilatkozata, és nyilatkozat a családi adóalap kedvezmény érvényesítéséhez munkáltatói adómegállapítás esetén” című anyag, köztük az „Útmutató a 14NY29/14NY30 és 14NY63 számú nyilatkozatok kitöltéséhez”.

Az Útmutató alapján a 2015. január 1-jétől módosított munkáltatói adómegállapítás új határidőit már a 2014. évet érintő munkáltatói adómegállapítás esetén is alkalmazni kell.
A cikkben korábban megjelent határidők helyett a munkáltatói elszámolással összefüggő feladatok és azok új határidők az alábbiak:

  • munkáltatói adómegállapítást kérő nyilatkozat bekérése február 2.
  • a munkáltatói elszámolást kérőkről adatszolgáltatás az adóhatóság felé február 12.
  • az adóelszámoláshoz, illetve az adókedvezmények igénybevételéhez szükséges igazolások átvétele a munkavállalótól március 20-ig
  • a munkavállaló adójának megállapítása április 30-ig
  • igazolás kiadása a magánszemélynek a megállapított adóról április 30-ig
  • az elkészített adómegállapítás továbbítása elektronikus úton az adóhatósághoz május 20-ig

 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.