Béren kívüli juttatások: iskolakezdési támogatás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Itt a szeptember, a boltok polcai már jó ideje roskadoznak az iskolaszerektől. A szülőknek nem kis anyagi terhet jelent csemetéik elindítása az új tanévben. Ehhez nyújthatnak a munkáltatók segítséget a béren kívüli juttatások körébe tartozó iskolakezdési támogatással. A téma aktualitása mentén tekintsük át a béren kívüli juttatásokat és az ide vonatkozó adózási szabályokat.
A munkáltatók a bérhez képest lényegesen alacsonyabb költséggel adhatják munkavállalóiknak az Szja. törvény 71 §-ában található béren kívüli juttatásokat. E paragrafus alkalmazásában munkáltatónak minősülnek a társas vállalkozások is, személyesen közreműködő tagjuk pedig munkavállalónak. Ezen juttatások körébe tartozik az iskolakezdési támogatás is, melyet a közoktatásban tanuló diák után juttathat a munkáltató akár mindkét szülőnek is. A juttatás összege a minimálbér 30 %-áig – 2015-ben 31.500,-Ft-ig – 35,7 %-kal (16 % szja és 14 % eho a juttatott jövedelem 1,19-szerese után), a fölött 51,17 %-kal (16 % szja és 27 % eho a juttatott jövedelem 1,19-szerese után) adózik. Amennyiben a munkáltató a már főiskolán tanuló diákok szüleit is szeretné támogatni, erre is van lehetősége, de ebben az esetben a teljes összeg az egyes meghatározott juttatások körébe tartozik és 51,17 %-kal adózik.
Az iskolakezdési támogatáson kívül a 35,7 %-os kedvezményes adózás mellett adható béren kívüli juttatások az alábbiak:
- Erzsébet-utalvány legfeljebb havi 8.000 Ft értékben,
- A természetben biztosított munkahelyi étkeztetés legfeljebb havi 12.500,-Ft-ig,
- Helyi utazási bérlet,
- Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás havonta a minimálbér 50 százalékáig,
- Egészségpénztári és önsegélyező pénztári hozzájárulás együtt havonta a minimálbér 30 százalékáig,
- A munkavállalónak vagy a közeli hozzátartozójának nyújtott üdültetés (céges üdülőben) személyenként évente a minimálbért meg nem haladó mértékben,
- Iskolarendszerű képzés évente a minimálbér két és félszereséig (amennyiben a képzést a munkáltató rendeli el és a munkakörhöz szükséges),
- Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe fizetett hozzájárulás havonta a minimálbér 50 százalékáig,
- SZÉP Kártya szálláshely alszámlára adott juttatás 225.000 Ft/év értékig,
- SZÉP Kártya vendéglátás alszámlára adott juttatás 150.000 Ft/év értékig,
- SZÉP Kártya szabadidő alszámlára adott juttatás 75.000 Ft/év értékig.
A 2015-ben életbe lépett adóváltozások szigorították és bonyolultabbá tették a béren kívüli juttatásokat, hiszen egyrészt a korábbi éves 500.000 forintról 200.000 forintra csökkentették a 35,7 % adózással nyújtható juttatások felső határát. Ugyanakkor bevezetésre került az éves rekreációs keretösszeg fogalma, mely 450.000 forint. A rekreációs keretösszeg teljes egészében kitölthető a SZÉP-kártyára történő utalással, vagy állhat a SZÉP kártyára utalt összegből és 200.000 forintig a többi „klasszikus” béren kívüli juttatásból.
Abban az esetben, ha az adott jogcímen juttatott összeg meghaladja az egyes juttatásokra külön-külön meghatározott felső korlátot, vagy azt ugyan nem haladja meg, de a „klasszikus” juttatások átlépik az éves 200.000 forintos keretösszeget, illetőleg az összes juttatás az éves 450.000 forintos rekreációs keretösszeget, akkor a munkáltatót a magasabb, 51,17 %-os adó terheli. Ebben az esetben a munkáltatónak a magasabb adót annak a hónapnak a kötelezettségeként kell bevallania és megfizetnie, amely hónapban a jövedelem összege meghaladja az adott juttatásra vonatkozó, vagy az éves keretösszeget.
Az éves szinten meghatározott keretösszegek esetében – az egyes juttatásoknál meghatározottak esetén is -, ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltatónál év közben kezdődik, vagy szűnik meg (kivéve a munkavállaló halálát), azok időarányosan illetik meg a munkavállalót, így ebben az esetben az időarányos keretösszeg felett kifizetett jövedelmet már a magasabb, 51,17 %-os adó terheli.
Az ezévben életbe lépett szigorítások és az ebből adódó bonyolultabb számítási szabályok esetleg visszarettenthették a vállalkozásokat a béren kívüli juttatások alkalmazásától, azonban egy jól kialakított Kafeteria rendszerrel ezek a bonyolultabb szabályok megfelelően kezelhetők. Mivel a gyakorlatban a Kafeteria keretek általában bruttó juttatást tartalmaznak (tartalmazzák a munkáltató adóterheit is) , az adózási változások a kifizetőknek többletterhet nem jelentenek, a munkavállalók részére pedig egy jól összeállított juttatási palettával lehet biztosítani, hogy a legoptimálisabb összetételben, pillanatnyi élethelyzetükhöz igazítva vehessék igénybe a béren kívüli juttatásokat.
A fentebb felsorolt béren kívüli juttatásokon kívül csokorba gyűjtöttük azokat az elemeket, amelyek lehetővé teszik a munkáltatóknak, hogy a munkavállalóknak nyújtott juttatások körét adómentesen tovább bővítsék:
- Lakáscélú támogatás/lakáshitel támogatás, a jogszabályi feltételek teljesülése esetén ötévente legfeljebb 5 millió Ft összegig
- Munkába járás költségének 86 %-on felüli megtérítése (legfeljebb a bérlet árának 14 százaléka)
- Sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet, vagy kizárólag erre a célra beváltható utalvány értékhatár nélkül
- Kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, vagy kizárólag erre a célra beváltható utalvány évi 50 000 Ft értékig
- Kockázati élet-és egészségbiztosítás havonta a minimálbér 30 százalékáig
- Teljes életre szóló életbiztosítás
- A munkáltató által biztosított számítógép használat
- Bölcsődei szolgáltatás
Végül szóljunk azokról a juttatási elemekről is, melyek a magasabb, 51,17 %-os adóteher mellett adhatók a munkavállalóknak:
- ajándékutalvány
- béren kívüli juttatások egyedi értékhatár feletti része
- béren kívüli juttatások egyedi értékhatárt meg nem haladó, de összértékben 200 ezer forint feletti része – kivéve SZÉP kártyák
- a választható béren kívüli juttatások – SZÉP kártyát tartalmazó – éves rekreációs keretösszeg feletti rész
- felsőoktatásban tanuló hallgatók után juttatott iskolakezdési támogatás
- szabályzat alapján adott áru vagy szolgáltatás, vagy arra szóló utalvány
- évente legfeljebb három alkalommal adott csekély értékű, a minimálbér 10 %-át meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás
Érdemes megfontolni ezen juttatások – lehetőség szerinti – alkalmazását is, mert a bérkifizetéshez képest kedvezőbb a költségvonzatuk. Míg egy bérként kifizetett juttatás esetén a munkáltató összes költsége munkavállaló által megkapott nettó összegnek közel kétszerese, addig ezeknél a juttatásoknál ez a szorzó 1,5117.
A cikk szerzője Perjési Judit személyügyi tanácsadó, a MENUDI Bt. tulajdonosa.
