Bérfejlesztést hozott a modellváltás a Debreceni Egyetemen


A Debreceni Egyetemen (DE) a felsőoktatási alaptevékenységeket és azok kiszolgálását végző 4075 munkavállalónak nő a fizetése, egyes munkakörökben akár 80 százalékkal.

A működési modellváltásnak köszönhetően olyan új bérstratégiát fogadhattak el, amely az oktatási-kutatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó munkakörökben jelentős fizetésemelést jelent, ugyanakkor a teljesítményt is figyelembe veszi – közölte a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriuma.

A kétlépcsős bérfejlesztési program során történelmi bértömegfejlesztés valósul meg az egyetemen. Ennek lehetőségét az augusztusban életbe lépett alapítványi működés és az azzal járó finanszírozás mellett a DE elmúlt években nyújtott teljesítménye teremtette meg – idézi a közlemény a kuratórium elnökét.

Mérhető teljesítmény az alap

Kossa György kiemelte: az új bérstratégia két fontos pillére a mérhető intézményi és egyéni teljesítmény. A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványnak a magyar állammal szeptemberben megkötött szerződése öt évre biztosítja az egyetemi finanszírozás kereteit, amelynek fontos feltétele, hogy az intézmény elérje a megállapodásban rögzített képzési, tudományos, valamint az ágazati mennyiségi és minőségi indikátorokat.

Mivel az egyetem alaptevékenységét és a teljesítendő célokat az oktatók, kutatók, tanárok munkája alapozza meg, ezért az alapítvány kuratóriuma esetükben kiemelt bérintézkedést fogadott el.

Minden oktatást-kutatást kiszolgáló munkavállalói csoportban kétkörös bérintézkedés lesz. Az első körben, szeptember 1-jétől a munkavállalói csoportoknál eltérő mértékű, alapbérbe épülő fizetésemelésről döntöttek, míg a második körben, 2022. január 1-jétől teljesítményalapú bérkiegészítést vezetnek be, amely egyéves határozott időre adható.

Legnagyobbat a legalacsonyabb bérek nőnek

Egy év után, 2023-tól ennek a bérelemnek a folytatása az elért egyetemi teljesítménytől és az azzal kapcsolatos egyetemi forrásoktól, egyéni mértéke pedig a teljesítményértékeléstől függ – jelezte Kossa György.

Bács Zoltán kancellár szerint a legnagyobb arányban az oktatói és kutatói munkakörök bértábláiban legalacsonyabb bruttó bérrel szereplő tanársegédek, adjunktusok, tudományos segédmunkatársak és tudományos munkatársak, valamint a felsőoktatási tanári munkakörben foglalkoztatottak fizetése nő az új egyetemi bértábla szerint.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2021. december 2.

Kibővítették a vállalkozások munkaerő támogatását

December 1-jétől a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek után is igényelhető a kilencven napos munkatapasztalat-szerzést elősegítő támogatás a Vállalkozások munkaerő támogatása programban – emlékeztetett Bodó Sándor. A kiterjesztés mások mellett pályakezdők, kisgyermeket vagy hozzátartozót gondozók, tartósan munkanélküliek számára teremt lehetőséget az elhelyezkedésre – tette hozzá a minisztérium csütörtöki közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

2021. november 30.

Kell-e munkaszerződést módosítani a hibrid munkavégzés miatt?

Megállapodás hiányában, az eredeti munkaszerződésben meghatározott munkaidő érvényes a munkavégzés helyétől függetlenül, de hibrid munkavégzés során nem szabad megfeledkezni a munkaszerződés módosításáról sem – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.