Bölcsi, napközi adómentesen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nem pénzben kapott juttatások közül továbbra is adómentes a munkavállalónak ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott bölcsödei szolgáltatás, illetve családi napközi – a munkáltató pedig a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségként, ráfordításként számolhatja el. Milyen életkorig, hol és milyen szolgáltatások tartoznak az adómentes juttatások körébe?


A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú mellékletének 8.6. pontja a) és c) alpontjaiban foglaltak alapján a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott

  • a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a közoktatásról szóló törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény vagy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény alapján, a hallgatónak a felsőoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben biztosított ellátás;
  • bölcsődei szolgáltatás.

Ilyenkor az adómentesség a juttatott bevétel nem pénzbeli formájára vonatkozik. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen az elengedett, átvállalt tartozás; a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés [Szja tv. 4. § (2) bekezdés c) pont].

Így adómentes juttatásnak tekinthető az is, ha a munkáltató a szolgáltatás vásárlásáról a nevére szóló számla ellenében téríti meg a munkavállaló által megelőlegezett összeget vagy pedig egy meghatározott összeget átad a munkavállalónak azzal, hogy a szolgáltatás vásárlásáról a nevére szóló számlával egy meghatározott időpontig számoljon el. Nem felel meg azonban az adómentesség feltételeinek az, ha a számla a munkavállaló, és nem a munkáltató nevére szól.

A munkáltató nem csak a munkavállalóját részesítheti ilyen juttatásban, hanem a gyermek másik szülőjét, vagyis a munkavállaló házastársát, élettársát is, mert a törvény nem tartalmaz korlátozó rendelkezést arra nézve, hogy ilyen juttatásra csak a felek közötti munkaviszony esetében kerülhetne sor.

Bölcsöde 6 éves korig?

Az Szja tv. nem határozza meg azt, hogy mit kell érteni bölcsőde alatt. A gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. törvény) és a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet meghatározásai alapján az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet:

· Állami és nem állami szerv által (például egy munkáltató által a munkavállalók gyermekeinek ellátása céljából) fenntartott bölcsőde, családi napközi szolgáltatásaira is alkalmazhatók az adómentességre vonatkozó szabályok

  • A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmény, ahol a gyermek a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-éig nevelhető, ha testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre.
  • A bölcsőde alapfeladatán túlmenően, térítési díj ellenében külön szolgáltatásokat (például játszócsoportot, időszakos gyermekfelügyeletet, gyermekhotelt, egyéb, gyermeknevelést segítő szolgáltatást) működtethet, amelyeket a gyermek 6. életévének betöltéséig lehet igénybe venni.

Ha tehát a gyermek betöltötte a 3. életévét, akkor a bölcsőde az alapellátásokat a 4. életévének betöltését követő augusztus 31-éig nyújthatja számára, a fent felsorolt további szolgáltatásokat pedig a gyermek 6. életévének betöltéséig, így az eddig ingyenesen vagy kedvezményesen nyújtott bölcsődei szolgáltatások minősülhetnek adómentesnek.

Családi napközi

Az Szja tv. 8.6. pontjában a) alpontja az adómentes juttatások között említi a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján nem pénzben biztosított ellátást is.

A családi napközi keretében nyújtott ellátás a gyermekvédelmi törvény hatálya alá tartozik, így a, családi napköziben nyújtott alapellátás és a törvényben meghatározott speciális szolgáltatások ingyenes vagy kedvezményes formában történő nyújtása is adómentesnek tekinthető.

Az új Ptk.: amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat

Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! A teljes előadássorozat ára magában foglalja az áprilisban megjelenő új Kommentár a Munka törvénykönyvéhez című kiadványt.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt

A munkáltató költségként számolhatja el

A természetben adott juttatások a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (7) bekezdés 3. pontjában foglaltak értelmében személyi jellegű egyéb kifizetésnek tekinthetők, és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet B) pontjának 3. alpontja alapján, az ott írt feltételek szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségként, ráfordításként vehetők figyelembe.

(Forrás: NAV)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.