A hét kérdése: vasárnapi pótlék fizetése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az MT 140. §-a meghatározza, hogy mikor kell vasárnapi pótlékot fizetni. A fejezet végén lévő „Eltérő megállapodás” (165.§ (1)) viszont nem írja azt, hogy a felek megállapodása, vagy a KSz ettől ne térhetne el. Sőt a 165.§ (2) szerint ettől negatív irányba is eltérhet a felek megállapodása, vagy a KSz.


A negatív irányba való eltérés azt is jelentheti, hogy a felek erről a kérdésről egyáltalán nem állapodnak meg, illetve a KSz sem tartalmaz releváns rendelkezést? Azaz miért kéne arról megállapodni, ami nincs? Ha a vasárnapi pótlék nincs benne a KSz-ben és nincs róla megállapodás sem a felek között, akkor nem is kötelező fizetni?

A vasárnapi pótlék törvényi szabályaitól kollektív szerződés a munkavállaló javára és hátrányára, a felek megállapodása pedig csak a munkavállaló javára térhet el [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 165. §, 43. § (1) bekezdés, 277. § (2) bekezdés].

Ha a megállapodások nem szabályozzák a vasárnapi pótlék kérdését, ez nem azt jelenti, hogy nem jár pótlék a munkavállalónak. Épp ellenkezőleg: azt jelenti, hogy a törvényi szabályokat kell alkalmazni.

Munkajogi szabályok bérszámfejtőknek

Bizonytalan a munkabér-szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadónknak, dr. Pál Lajos ügyvédnek – jöjjön el 2014. május 15-én szakmai konferenciánkra

Ízelítő a tematikából:

  • A munkabér elemei (alapbér, bérpótlék, teljesítménybér, ösztönzés)
  • Díjazás munkavégzés hiányában (állásidő, a távolléti díj számítása)
  • Rendkívüli munkaidő díjazása
  • Munkaszüneti nap és díjazás   

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

Ha a felek azt akarják, hogy a munkavállaló részére egyáltalán ne kelljen vasárnapi pótlékot fizetni, akkor ezt kifejezetten ki kell kötni a kollektív szerződésben. A megállapodásokban nem szabályozott kérdésekben azonban mindig a törvény marad irányadó.

Válaszadó: Dr. Kártyás Gábor. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).