Cafeteria: az Erzsébet-utalvány vezet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A különböző cafeteria elemek közül továbbra is az Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb, amelyet a SZÉP Kártya és a közlekedési költségtérítés követ – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb adataiból.


Jelenleg a kkv-k mindössze 43%-a tervez természetbeni juttatást alkalmazni.Az 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás megkérdezésével végzett negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás eredménye szerint az előző negyedévi mélyponthoz képest lényegében nem változott a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya.

Jelenleg a kkv-k 43%-a tervez béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak. A munkáltatók körében továbbra is az Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb cafeteria elem, jelenleg a cégvezetők 46%-a tervezi alkalmazni.

Ez jelentős, 15 százalékpontos ugrás az előző negyedévhez képest.

„A kedvezményes adózású béren kívüli juttatási forma növekvő népszerűségéhez feltehetően hozzájárul az év elején bevezetett három új utalványforma, amelyek a cafeteria-rendszerben választható elemként és szociális juttatásként egyaránt alkalmazhatók.

A második helyen a közlekedési költségek térítése és a SZÉP Kártya áll, mindkét juttatási formát közel minden ötödik cég (19%) fogja alkalmazni. Ugyanakkor, míg a SZÉP Kártya népszerűsége folyamatosan növekszik, addig a közlekedési költségtérítés alkalmazása kisebb ingadozások mellett nagyjából stagnál” – részletezte az eredményeket Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.

A béren kívüli juttatások alkalmazása a különböző szektorokat tekintve nagyon hasonló képet mutat. A cafeteria elemeket nyújtó kkv-k közül a szolgáltató vállalkozások állnak az élen, mivel az előző negyedévhez képest 8 százalékpontos növekedést követően jelenleg 46%-uk gondolkodik béren kívüli juttatásban.

A mezőgazdasági és kereskedelmi vállalkozások közel azonos arányban (44% és 41%) terveznek béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóiknak. Az ipari, építőipari vállalkozásoknál a legrosszabb a helyzet, hiszen mindössze 37%-a kalkulál valamelyik cafeteria elemmel, ami jelentős, 13 százalékpontos csökkenés az előző negyedévhez képest.

Az árbevétel szerinti bontásban továbbra is jól látható az a tendencia, mely szerint a cégméret növekedésével párhuzamosan nő a cafeteriát nyújtó vállalkozások aránya.

Míg a mikrovállalkozások közül csupán minden harmadik cég nyújt béren kívüli juttatást dolgozóinak, addig a kisvállalkozások és a középvállalkozások ennél jóval nagyobb, közel azonos arányban (53% és 55%) építik be bérezési rendszerükbe valamelyik cafeteria elemet.

(forrás: K&H)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.