Cafeteria szülési szabadság alatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szülési szabadság alatt is járhatnak bizonyos juttatások – derül ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság által közzétett jogesetből.


A kérelmező azzal a panasszal fordult a hatósághoz, hogy álláspontja szerint a munkáltatója – azzal,  hogy  a  szülési  szabadság  időtartamára  nem  részesítette  cafetéria  juttatásban  – megsértette vele szemben az egyenlő bánásmód követelményét anyaságával összefüggésben – olvasható a hatóság honlapján.

A kérelmező becsatolta többek között a munkaszerződését, anyaságát igazoló okiratot, valamint a munkáltató cafetéria-szabályzatát.  

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Új Mt.) 127. § (5) bekezdése kimondja, hogy a szülési szabadság tartamát a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött  időnek kell tekinteni.  A CD Jogtárnak e törvényhelyhez  fűzött magyarázata szerint e z az egyenlő bánásmód elvének egy speciális érvényesülési esete, amely szerint  nem  lehet  megkülönböztetni  a  szülési  szabadságon  lévő  munkavállalót  más, összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalóktól, kivéve a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságok tekintetében. Így például a szülési szabadságon lévő munkavállaló számára nem kell biztosítani a kifejezetten munkába járáshoz kapcsolódó helyi bérletet, de például az Erzsébet-utalványt már igen.  

A munka törvénykönyve három nyelven

Már előrendelhető az új Jogtár alatt (uj.jogtar.hu) „A munka törvénykönyve három nyelven” Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben.

További információ és megrendelés >>

A hatóság értesítette a munkáltatót az eljárás megindításáról, egyúttal tájékoztatta a vonatkozó főbb jogszabályi rendelkezésekről és felhívta figyelmét az egyezségkötés lehetőségére.

Ezt  követően  a  felek egyezséget kötöttek, melyben a munkáltató vállalta, hogy tizenöt napon belül megtéríti a kérelmező részére a szülési szabadsága idejére járó béren kívüli juttatás összegét, kérelmező pedig kijelentette, hogy ezen felül a munkáltatóval szemben további követelése, igénye nincs.  A felek közös kérelmére a hatóság az egyezséget határozatával jóváhagyta – zárul a hatóság honlapján közzétett esetleírás.

A kérelmező azzal a panasszal fordult a hatósághoz, hogy álláspontja szerint a munkáltatója – azzal,  hogy  a  szülési  szabadság  időtartamára  nem  részesítette  cafetéria  juttatásban  – megsértette vele szemben az egyenlő bánásmód követelményét anyaságával összefüggésben – olvasható a hatóság honlapján.

A kérelmező becsatolta többek között a munkaszerződését, anyaságát igazoló okiratot, valamint a munkáltató cafetéria-szabályzatát.  

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Új Mt.) 127. § (5) bekezdése kimondja, hogy a szülési szabadság tartamát a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött  időnek kell tekinteni.  A CD Jogtárnak e törvényhelyhez  fűzött magyarázata szerint e z az egyenlő bánásmód elvének egy speciális érvényesülési esete, amely szerint  nem  lehet  megkülönböztetni  a  szülési  szabadságon  lévő  munkavállalót  más, összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalóktól, kivéve a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságok tekintetében. Így például a szülési szabadságon lévő munkavállaló számára nem kell biztosítani a kifejezetten munkába járáshoz kapcsolódó helyi bérletet, de például az Erzsébet-utalványt már igen.  

A munka törvénykönyve három nyelven

Már előrendelhető az új Jogtár alatt (uj.jogtar.hu) „A munka törvénykönyve három nyelven” Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben.

További információ és megrendelés >>

A hatóság értesítette a munkáltatót az eljárás megindításáról, egyúttal tájékoztatta a vonatkozó főbb jogszabályi rendelkezésekről és felhívta figyelmét az egyezségkötés lehetőségére.

Ezt  követően  a  felek egyezséget kötöttek, melyben a munkáltató vállalta, hogy tizenöt napon belül megtéríti a kérelmező részére a szülési szabadsága idejére járó béren kívüli juttatás összegét, kérelmező pedig kijelentette, hogy ezen felül a munkáltatóval szemben további követelése, igénye nincs.  A felek közös kérelmére a hatóság az egyezséget határozatával jóváhagyta – zárul a hatóság honlapján közzétett esetleírás.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.