Csaknem 1,5 millió minimálbéres van


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több, mint 10 százalékkal nőtt az évi 3 és 6 millió forint keresők köre.


Tavaly is Budapesten volt a legmagasabb a magánszemélyek által bevallott átlagjövedelem, 228 941 forint, míg a legalacsonyabb Szabolcs-Szatmár-Beregben, 132 309 forint, 171 590 forintos országos átlag mellett – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adataiból.

A topjövedelmek jelentősen nőttek tavaly a NAV adatai szerint, az összevonás alá eső jövedelmek közül a 2012. évi 760 millióval szemben 3 milliárd forint, a külön adózók közül pedig a 2012. évi 5 milliárddal szemben 10 milliárd forint volt a legmagasabb jövedelem tavaly.

Nógrádban csökkent egyedül az egy főre jutó havi kereset, 0,2 százalékkal, míg Tolnában nőtt leginkább 7,1 százalékkal. 

Budapesten és Pest megyében keletkezett az összes összevont jövedelem 35,1 százaléka, 3076,3 milliárd forint. A többi megye részesedése az összevont adóalapból továbbra is mindenhol 6 százalék alatti, a sereghajtó Nógrádé 1,6 százalék. 

Ennek megfelelően a budapesti és a Pest megyei magánszemélyekre jutott a legnagyobb személyi jövedelemadó kötelezettség, az összes adó 36,5 százaléka (tavaly még 37,7 százalék volt), 481,1 milliárd forint. Pest megye után továbbra is Borsod részesedése a legnagyobb, 5,3 százalék, é ugyancsak Nógrádé az utolsó hely, 1,5 százalékkal. 

Az összes bevalló 34,6 százaléka realizált a minimálbér éves összegének megfelelő vagy annál alacsonyabb összegű összevont jövedelmet, ők az összes jövedelem 9,6 százalékát és a fizetendő adó 8,8 százalékát produkálták. E kör részaránya a fizetendő adókötelezettségből 0,6 százalékponttal növekedett tavalyhoz képest. (Ez nem a ténylegesen minimálbéren foglalkoztatottak számát jelenti, mert vannak olyanok is, akik a munkaviszonyból származó jövedelmen kívüli egyéb jövedelmet is szereztek, illetve nem egész évben volt munkaviszonyuk.) 

A kapott munkabér alapján 1,345 millió ember szerzett a minimálbérrel megegyező vagy alacsonyabb, munkaviszonyból származó bérjövedelmet. 

A minimálbér és 2 millió forint közötti éves jövedelmet 1 226 100 ember, az adózók 27,3 százaléka számolt el, arányuk 2,7 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél, és a jövedelemből való részesedésük is 23,9-ról 21,5 százalékra csökkent, a minimálbér növekedésével párhuzamosan ugyanis szűkül a jövedelemkategória.

A 2 millió és 3 millió forint közötti éves jövedelmet bevallók részaránya 15,9 százalék – számuk 713 400 -, részesedésük az összes adókötelezettségből 19,3 százalék volt (2012-ben 696 800 adózó tartozott ide, az adóhoz való hozzájárulásuk 18,3 százalék volt).

Jelentős mértékben 10,4 százalékkal – 53,6 ezerrel – nőtt azon adózók köre, akik 3 és 6 millió forint közötti összevont jövedelmet értek el. Az e körbe tartozó 571 900 személy az összes bevalló 12,7 százalékát (az előző évben 11,6) százalékát teszi ki, az összes adóból pedig 26,5 százalékkal részesednek, ami a bruttósítás eltörlésének következtében csak kisebb mértékű bővülést mutat a bázis időszaki 25,9 százalékhoz viszonyítva.
    A 6 millió forint feletti éves összevont jövedelemmel rendelkező csoportba tartozók száma 17 100-zal emelkedve 187 600, ez a mindössze az adózók 4,2 százalékát kitevő kör adta viszont az összes jövedelem 22,8 százalékát. A jövedelemkategóriába tartozók számának bővülése ellenére az összes adókötelezettségen belüli részarányuk – esetükben is az adóalap kiegészítés eltörlésének betudható módon – az előző évi 26,1-ről 24,5 százalékra csökkent.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).