Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az érdekvédők többek között azt javasolják, hogy az üzemi megállapodásokban rögzíttek ne térhessenek el negatív irányba, a munkavállalók rovására a Munka törvénykönyve rendelkezéseitől.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) részt vevő szakszervezetek összeállították a Munka törvénykönyve átmeneti szabályaival kapcsolatos javaslataikat, és megküldték a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkárságának.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke elmondta: a MOSZ, a Liga Szakszervezetek, és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) összeállította javaslatait és elküldték Czomba Sándor államtitkárnak.
Palkovics Imre a szakszervezeti javaslatcsomaggal kapcsolatban kifejtette: szeretnék elérni, hogy az új Munka törvénykönyve egységes eljárási rendet rögzítsen a munkavállalói kötelezettségszegés, vagy egyéb jogsértés esetére, és ne munkavállalónként, üzemenként, cégenként lehessen azt meghatározni, mert az veszélyezteti a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot.
A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kifejtette: azt is javasolják, hogy az üzemi megállapodásokban rögzíttek ne térhessenek el negatív irányba, a munkavállalók rovására a Munka törvénykönyve rendelkezéseitől.
Palkovics Imre ezt azzal indokolta, hogy az üzemi tanácsoknak nincsenek meg azok a kényszerítő, nyomásgyakorló eszközei, mint a szakszervezeteknek, és így az úgynevezett „házi” üzemi tanácsok – amelyeket a munkáltató állít össze – miatt könnyen hátrányos helyzetben találhatja magát a munkavállaló.
Hozzáfűzte: az államtitkárságnak megküldött javaslatok között szerepel az is, hogy a többségi köztulajdonban lévő vállalkozásoknál, szolgáltatóknál a kollektív szerződéskötésnél tegyék lehetővé az ágazati szakszervezetek számára az Mt.-től való pozitív eltérést.
(Forrás: MTI)
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkahelyi hőguta és hőstressz megelőzési terv – hőségprotokoll -, kidolgozását, ennek kollektív szerződésbe építését, valamint a jelenleginél jóval gyakoribb hatósági ellenőrzést szorgalmaz.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
