Csökkenthető-e a munkavállaló alapbére?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A foglalkoztatási költségek csökkentésének legkézenfekvőbb módja a bérek csökkentése. Ennek azonban számos formája, módja lehet. A munkavállaló ugyanis tipikusan különféle jogcímeken kap juttatásokat a munkáltatótól, amelyek csökkentése, átalakítása, esetleg megvonása így más-más szabályok szerint lehetséges.
Az első kérdés az, hogy milyen jognyilatkozaton alapul a munkavállalót megillető bérelem. Ha ugyanis azt valamely megállapodás (szerződés) rögzíti, akkor az csak a megállapodást kötő felek közös megegyezésével lehet módosítani. Ilyen megállapodás lehet maga a munkaszerződés – amely csak a munkavállaló beleegyezésével módosítható –, illetve a kollektív szerződés, amelynek megváltoztatásához a szerződést kötő szakszervezet(ek) hozzájárulása kell.
Ha a szerződéses partnerrel nem sikerül megállapodni, a kollektív szerződés akár fel is mondható. A munkaszerződés módosítására irányuló ajánlat visszautasítása miatt azonban csak akkor mondható fel maga a munkaviszony, ha a módosítás nélkül a további foglalkoztatásra objektíve nem kerülhet sor.
A közös megegyezéshez kötött módosítási lehetőségek kapcsán ki kell emelni, hogy a felek ideiglenes hatályú bércsökkentésben is megállapodhatnak. Például, a szakszervezetek és a munkáltató – egyetértésben – három hónapra felfüggesztik a kollektív szerződés díjazásra vonatkozó egyes rendelkezéseit.
A felek a munkaszerződést is módosíthatják határozott időre. Ilyenkor a módosítás időtartamának lejárta után a munkavállalót eredeti munkaszerződésének megfelelően kell továbbfoglalkoztatni. Például, a felek megegyeznek, hogy az adott juttatást az év végéig csökkentik, vagy kizárják.
A fentiektől eltérően, ha az adott juttatás a munkáltató egyoldalú intézkedésén alapszik (pl. belső szabályzaton, utasításon, egyedi döntésen), úgy azt önállóan jogosult módosítani. Tekintettel kell azonban lennie arra, hogy a törvény szerint munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása a munkavállaló terhére csak akkor módosítható vagy mondható fel azonnali hatállyal, ha a munkáltató körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna (pl. a gazdálkodási eredmények messze elmaradtak a tervezett szinttől). Ilyen lényeges változás hiányában, megfelelő indok nélkül az egyoldalúan megállapított juttatás nem csökkenthető, vagy vonható el.
Annak sincs akadálya, hogy a felek a munkaszerződésben kötelezően kikötött alapbért csökkentsék. Mivel ez a munkavállalóra hátrányos megállapodás, mindig körültekintően kell vizsgálni, hogy a munkavállaló valóban kifejezett, határozott, egyértelmű akaratából írta-e alá a módosítást.
A feleknek természetesen tiszteletben kell tartaniuk a minimálbér szabályait is, ez alá nem mehetnek, hiszen a kötelező legkisebb munkabért a munkavállaló alapbérének önmagában el kell érnie. A minimálbérben megállapított alapbér így csak akkor csökkenthető, ha ezzel arányosan csökken a munkavállaló munkaideje is.
Lényegében az alapbér csökkentését jelenti az is, amikor a felek abban állapodnak meg, hogy egyes bérpótlékokat beépítenek az alapbérbe, de azt ezzel egyidejűleg nem emelik fel. A törvény szerint az éjszakai, a műszak-, a munkaszüneti napi és a vasárnapi pótlék építhető be az alapbérbe a felek megállapodásával.
| Munkajogi kiskönyvtár 3. rész: A munka díjazása |
|
Közérthető példákon keresztül ismertetjük a munkabér elszámolásának, kifizetésének szabályait és részletesen bemutatjuk a távolléti díj számítását. Nem hiányozhat egyetlen számfejtéssel foglalkozó, vagy személyügyi szakember polcáról sem! Bővebb információk és megrendelés
Lapozzon bele a kiadványba >>>
|
Ha a munkavállaló hozzájárul, hogy az eddigi 150.000 Ft havi alapbére mostantól az éjszakai pótlékát is magában foglalja, ezzel lényegében az alapbére csökkentésébe egyezik bele. Ez nem tilos, mivel a törvény az alapbéresítésnél nem követeli meg az alapbér emelését. Mindazonáltal ilyen esetekben is alaposan vizsgálni kell az akarathibák lehetőségét (különösen: megtévesztés, fenyegetés).
