Döntöttek a vasárnapi bérpótlékról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Azoknak a kereskedelmi dolgozóknak járna százszázalékos vasárnapi bérpótlék, akik csak az év néhány vasárnapján nyitva tartó üzletekben dolgoznak, a minden vasárnap kinyitó boltok alkalmazottai ötvenszázalékos vasárnapi pótlékra lehetnek jogosultak – az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága egy ezt javasoló módosítást fogadott el csütörtökön.


Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a testület előtt elmondta: a munka törvénykönyvét érintő változtatás egyértelműsíti, hogy a vasárnapi bérpótlék december 24-ére és 31-ére is jár, ha azok vasárnapra esnek. Közölte azt is: a változtatás a kereskedelmet érinti, más, olyan szektorban, ahol eddig nem volt vasárnapi pótlék, ezután sem lesz.

A szocialista felszólalók túl szűknek érezték a jogosultak körét, Lukács Zoltán (MSZP) azt kérdezte: ha a sarki kisboltban van vasárnapi bérpótlék, akkor az ipari parkban miért nincs?

Czomba Sándor erre úgy felelt: mintegy egymillió ember dolgozik vasárnaponként, közülük 700 ezer nem jogosult a pótlékra. Ha azonban a törvény mindenkinek százszázalékos pluszjuttatást biztosítana, az a versenyszférának 90 milliárd forintos, a költségvetésnek 32 milliárdos terhet jelentene.  

Kluwer International
Nemzetközi jogi e-könyvek

 

Egy kattintásra Öntől!

 

A testület pontosította a gazdasági bizottság egyik módosító javaslatát is, amely tiltaná a benzinkutakon azon boltok vasárnapi nyitva tartását, amelyek nem árulnak üzemanyagot. A szocialisták által ellenzett, ám a Jobbik által támogatott, szerintük a „kiskapukat bezáró” javaslat a töltőállomás területén működő üzletekre vonatkozna, szemben a benzinkúton belül működőkkel.

A jogszabály a benzinkutak saját üzleteinek működését engedélyezné – ahogy Révész Máriusz (Fidesz) elmondta -, ennek oka, hogy ez a tevékenység az üzemanyag-értékesítés mellett nem igényel plusz munkaerőt. A szocialista Lukács Zoltán ugyanakkor értékelte, éppen ez nyit kiskaput a benzinkutaknak.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.