Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkaviszony megszüntetésére irányuló akaratnyilatkozatok alaki kötöttsége egyfelől a jogbiztonságot szolgálja, másfelől a viták felmerülése esetén jelentősen megkönnyítheti a bizonyítást.
Az írásba foglalás kötelezettsége ugyanakkor napjainkban sem általános követelmény valamennyi állam munkajogában. Az angol jogban a munkavállalók például néhány kivételtől eltekintve csak abban az esetben kérhetik a munkáltatói felmondás (dismissal) írásbeli indokolását, ha a munkaviszonyuk a megszűnés időpontjában legalább már egy éve folytonosan fennáll.
A magyar munkajogban hosszú ideje fennálló követelmény, hogy a munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozat, illetve megállapodás érvényességi kelléke annak írásba foglalása. Az írásba foglalás a jognyilatkozat tartalmának későbbi bizonyíthatóságát biztosítja, ennyiben a munkavállaló-védelmi garanciális szabálynak is tekinthető (függetlenül attól, hogy adott esetben a munkavállaló is köteles saját jognyilatkozatának írásba foglalására).
Az írásbeliség feltétlen betartására kötelezik mind a munkáltatót, mind a munkavállalót, nem is állapodhatnak meg úgy a felek, hogy a megszüntetéssel kapcsolatos nyilatkozatot szóban is meg lehessen tenni.
Bírói gyakorlatunk a szóbeli közös megegyezéssel kapcsolatosan azonban azt az álláspontot alakította ki, hogy ha a szóbeli közös megegyezés alapján a megszüntetést mindkét fél végrehajtotta, önmagában az írásba foglalás elmaradása miatt nem állapítható meg a megszüntetés jogellenessége, azonban ekkor sem a szóbeli megállapodás érvényességének elismeréséről volt szó, csak arról, hogy az érvénytelenség ebben a speciális esetben nem sért olyan érdeket, mely indokolttá tenné a munkajogviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeinek alkalmazását.
Ennek a Legfelsőbb Bírósági álláspontnak a lényegét tette magáévá a jogalkotás a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 22. § (4) bekezdésének kialakításakor, amely szerint az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat érvénytelen, azonban az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek akaratából teljesedésbe ment.
Az új irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
