Egészségügyileg alkalmatlan munkavállaló helyzete


A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) több olyan esetet is megjelöl, amelyben a munkavállaló – jellemzően valamilyen méltányolható okból – mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Az Mt. 2023. január 1-jén hatályba lépett módosítása értelmében az egészségügyileg alkalmatlan munkavállaló is ebbe a kategóriába tartozik.

Releváns jogszabály:

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

2019. évi CXXII. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről

Az Mt. 55. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól keresőképtelensége időtartamára, vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén annak időtartamára. Az egészségügyi alkalmatlanság megállapítása szakkérdés, amelyről orvos dönt és amelynek részletes szabályait és szempontjait a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.24.) NM rendelet tartalmazza.

Egészségügyileg alkalmatlan munkavállaló díjazása

Ebben az esetben munkavégzés hiányában a dolgozónak távolléti díj nem jár, valamint alapbére sem illeti meg, tekintettel arra, hogy a mentesülésre nem a munkáltató oldalán felmerülő foglalkoztatási kötelezettség nemteljesítése (állásidő) miatt kerül sor, hanem azért, mert a munkavállaló egyébként nem is foglalkoztatható egészségügyi állapota miatt [Mt. 146-147.§].

Ez meglehetősen kedvezőtlen helyzetet eredményez a munkavállaló számára, ugyanis alkalmatlansága megállapítását követően a biztosítási jogviszonya szünetel [a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 16. § c) pont]. Ha a dolgozó ennek ellenére jogosult akar maradni az egészségügyi természetbeni ellátásokra, akkor saját magának kell gondoskodnia az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetéséről.

Munkaviszony megszüntetésének lehetősége

A munkáltató az egészségi okból alkalmatlan munkavállaló munkaviszonyát ugyan megszüntetheti felmondással, azonban ezt az Mt. nem teszi kötelezővé, ahogyan azt sem, hogy felmondás esetén a munkáltató a dolgozó számára állapotának egészségi szempontból megfelelő munkakört ajánljon fel (ellentétben a rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése esetén). Tekintettel arra, hogy a munkáltató sem távolléti díjat, sem alapbért, sem pedig társadalombiztosítási járulékot nem fizet a dolgozó után, így számára „kényelmes” a munkaviszony fenntartása, különösen azért is, mert a végkielégítésre való jogosultságot az egészségügyi alkalmatlanság nem érinti, így a jogviszony felmondása esetén a munkáltatónak ezt meg kellene fizetnie a dolgozó részére. Ha a felek között a munkaviszony már évek óta fennállt az alkalmatlanság kimondása előtt, akkor a végkielégítés összege többhavi távolléti díj is lehet.

Természetesen a munkavállaló is dönthet a munkaviszony megszüntetése mellett, azonban ekkor elesik a végkielégítéstől és felmentési idő sem jár neki.

Megoldások közös megegyezéssel

Bár az Mt. szintén nem írja elő, de a feleknek lehetőségük van a munkaszerződés módosítására oly módon, hogy a munkavállaló számára alkalmas munkakörben kerül foglalkoztatásra. Ahogy említettük, ez nem kötelező, azonban egy hosszabb ideje fennálló munkaviszony esetén üdvözlendő, ha a munkáltató méltányosan mérlegeli a helyzetet.

Amennyiben nincs olyan munkakör, amely alkalmas lenne a munkavállalónak, akkor a felek közös megegyezéssel is megszüntethetik a közöttük fennálló kapcsolatot. Ebben a körben érdemes egy mindkét fél számára elfogadható kompromisszumot kötni, amely által a felek „szabadulnak” egy olyan munkaviszonytól, amely lényegében mindkettőjük számára kiüresedett és fenntartása – főként a munkavállaló részére – kifejezetten hátrányos is lehet.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.