Egyeztetnek a távolléti díj számításáról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány, a szakszervezetek és a munkaadók jövő héten egyeztetnek a távolléti díj számításával kapcsolatban felmerült gyakorlati kérdésekről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának monitoring bizottságában – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken.


Az NGM a közlemény szerint hasznosnak tart minden szakmai vitát, amely a távolléti díj törvényben szabályozott számítási módszerére vonatkozik, ezért nyitott a jogalkalmazók, így a munkajogászok, könyvelők, bérszámfejtők, adótanácsadók visszajelzéseire is az új munka törvénykönyve gyakorlati alkalmazásának tapasztalatait illetően.

A nemzetgazdasági tárca egyértelműnek tartja a távolléti díj számítására vonatkozó törvényi szabályozást, és ennek kapcsán a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján módszertani segédletet is közzétettek – olvasható a közleményben. Az NGM kiemeli: a törvény által az egy órára járó távolléti díj számítását meghatározó rendelkezéstől a munkaszerződés a munkavállaló javára, illetve a kollektív szerződés egyébként eltérhet.

2013.02.27. – Számítsuk ki együtt a távolléti díjat!

Előadást követő személyes tanácsadás Dr. Kártyás Gáborral!

További infó és jelentkezés >>>

A tárca álláspontja szerint a munkabér a szabadság miatti távollét következtében sem lehet kevesebb mint a kötelező legkisebb munkabér, illetve a garantált bérminimum jogszabályban előírt összege.

Az NGM kész arra, hogy a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel közösen áttekintse a hatályos szabályozást és a tárgyalások eredményeként – amennyiben szükséges -, kezdeményezze a távolléti díjjal kapcsolatos szabályok módosítását – zárul a tárca közleménye.

RODIN Munkaügyi képzések, konferenciák

Bővebb információ a rendezvényekről

Kártyás Gábor munkajogász, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tagja a héten MTI-hez eljuttatott közleményében úgy vélekedett, hogy a jelenlegi munka törvénykönyvében hiányos a távolléti díj számításának szabályozása, mert például legalább fél tucat olyan eset lehetséges, amikor a munkavállaló jogszerűen kap a minimálbérnél kevesebbet. A szakértő szerint egy egyszerű technikai módosítással kezelhetőek lennének ezek a problémák.

Ezen az állásponton vannak érdekképviseleti vezetők is: Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, és Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy az MSZOSZ és a vállalkozók is mielőbb egyeztetnének a kormánnyal a távolléti díj számításának szabályozásáról. Mindketten úgy vélekedtek, hogy a jelenlegi munka törvénykönyvében rögzített szabályozás a távolléti díj kiszámítása kapcsán nem egyértelmű, mert többféleképpen is ki lehet számítani a szabadságos hónapra járó munkabért.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.