Egyre kevesebb a halálos munkabaleset – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gépiparban dolgozókat éri a legtöbb baleset, de például a kereskedelemben is sokan kénytelen hosszabb-rövidebb kényszerpihenőre menni emiatt – derül ki az InfoTandem heti infografikájából. Pozitív fejlemény, hogy az idei első hat hónapban a fél évtizeddel korábbinak a felére csökkent a halálos incidensek száma.


Örvendetes módon az idei első félévben is tovább mérséklődött a halálos kimenetelű – azaz egy éven belül a sérült életét kioltó – munkabalesetek száma. Az első hat hónapban 23 áldozatról szóltak a feldolgozott jegyzőkönyvek (közülük 22-en gyakorlatilag azonnal, 3 napon belül elhunytak), míg például 2009 hasonló időszakában még 53, két évvel ezelőtt 41, tavaly pedig 31 volt ez a szám. Pedig az első félévi munkabalesetek az elmúlt három esztendőben gyakoribbakká váltak: a 2010-es 8488 baleset után volt egy erőteljes javulás (több mint 1100-as mínusz), ám azóta megint felfelé kúszik ez a mutató, amely az idén 7664-re emelkedett. Ebből a férfiak 64 százalékkal részesedtek. A balesetek következtében előálló munkaképtelenség legjellemzőbb periódusa egy-két hét. Az érintettek egyharmada legfeljebb 13 napon belül visszamehetett dolgozni, 18 százaléknyian viszont egy hónapnál is tovább voltak kénytelenek lábadozni. Legalábbis azok közül, akikről vannak információk – mintegy 2 ezer esetnél ugyanis nem ismert, meddig tartott a kényszerpihenő.

A balesetek elszenvedői zömmel középkorúak; 27 százalékuk tartozott a 35–44 éves korcsoportba, további egynegyedük pedig a 45–54 esztendősek közé. A 65 évnél idősebbek közül mindössze 29-en voltak szenvedő alanyai munkabalesetnek, s a 24 év alattiak száma is alulról súrolta az ezret.

Az ágazatok közül, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal kimutatásai szerint, a feldolgozóiparban a legveszélyesebb dolgozni: a balesetezők 37 százaléka tartozott ide – közülük a legtöbben, 1435-en valamelyik gépipari vállalkozásnál álltak munkában. Szintén a rizikósabbak közé sorolható a szállítást, raktározást, postai szolgáltatásokat és távközlést magában foglaló szektor, illetve a kereskedelem is. Ezekhez képest az építőiparban dolgozók viszonylag jól, 260 afférral megúszták – igaz, a legtöbb halálos baleset (6) itt történt. Ez utóbbi szempontból a mezőgazdaságnak van a második legszomorúbb mutatója, ahol öten vesztették életüket az összesen 297 munkabaleset következményeként.

Az esetek túlnyomó többségében (77 százalékában) valamilyen jogi személyiségű gazdasági társaság volt a munkaadó, de például 84 eseménynél egyházi szervezet, 10-nél pedig alapítvány volt a foglalkoztató. Az ügyek kapcsán összesen 32 millió forintnyi bírságot szabtak ki.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.