Egyre nagyobb gond a munkaerőhiány


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyarországi kis- és közepes vállalkozások 38 százaléka szerint a munkaerőhiány az egyik legfontosabb tényező, ami akadályozza a cégek üzleti tevékenységét – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) legfrissebb vállalati konjunktúra-vizsgálatából.  


A felmérés 2 százalékpontos növekedést mutat a fél évvel korábban készült  adathoz képest, amikor a válaszadók 36 százaléka nyilatkozta ugyanezt.  

Az MKIK GVI harmadik negyedéves konjunktúra vizsgálata – amely 400 vállalkozás vezetőjének részvételével készült reprezentatív felmérés -, arra mutatott rá, hogy a cégek 86 százalékának a tapasztalt munkavállalók, míg 71 százalékának a kezdő munkavállalók felvétele okozott gondot, 60 százalékuknak pedig a dolgozók megtartása jelentett problémát.

A válaszadó cégek létszámát tekintve a legnagyobb arányban a 20-49 munkavállalót foglalkoztató munkaadók küzdenek munkaerőhiánnyal. Ugyanezzel a problémával a döntően exportáló cégek 56 százaléka találkozik, ugyanakkor ez az arány a nem exportáló vállalkozásoknál csupán 29 százalék.

A munkaerőhiányt a vállalkozások 42 százaléka a munkaszervezés átalakításával, 39 százaléka az atipikus foglalkoztatási formák bevezetésével, valamint 38 százaléka új toborzási módszerek alkalmazásával orvosolta. A válaszadók 34 százaléka a versenytársakhoz képest magasabb béreket vezetett be, 29 százalékuk pedig a munkaerőigény csökkentése érdekében beruházást hajtott végre. A megkérdezettek 20 százaléka diákmunkásokkal próbálta enyhíteni a problémát.

 

Arról is beszámoltak, hogy a megkérdezett munkáltatók döntő többsége tett már lépéseket a meglévő dolgozók megtartása érdekében. Példaként említették, hogy 70 százalékuk béremelést vezetett be, 59 százalékuk pedig a munkakörülmények, munkaeszközök fejlesztésére helyezte a hangsúlyt. A vállalkozások 49 százaléka továbbképzésekkel, 47 százalékuk pedig a cafeteria rendszer bevezetésével, fejlesztésével igyekezett megtartani munkavállalóit. 

A munkaerő megtartása érdekében leginkább a döntően exportáló, az egyéb gazdasági szolgáltatások terén tevékenykedő, valamint a részben külföldi tulajdonban álló, több mint 100 munkavállalóval rendelkező vállalkozások tudtak lépéseket tenni.

Az egyes gazdasági ágazatokat tekintve az építőipari cégek tudták a legkevesebb lépést tenni munkaerejük megtartása érdekében, ugyanakkor a  legnagyobb arányban ebben a szektorban került sor béremelésre – olvasható az MKIK GVI felmérésben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.