Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A köztulajdonban álló munkáltatókra vonatkozó általános bérajánlást várnak a szakszervezetek a kormánytól – mondta Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek (Liga) elnöke kedden sajtótájékoztatón Budapesten.
Hozzátette, hogy például a vasút, az energiaszektor és a közszféra egyes területein még zajlanak a helyi bértárgyalások, amelyeket az egységes vagy ágazatokra lebontott kormány által kiadott bérajánlás jelentősen megkönnyítene.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a szakszervezeti konföderációk előtt álló idei feladatok közé sorolta a sztrájk jog, a munka törvénykönyve és a korkedvezményes nyugdíj ügyének a rendezését a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretein belül. Felidézte, hogy tavaly a VKF munkatervében már megállapodtak arról, hogy ezekről is tárgyalnak majd, ez azonban elmaradt. Ezért az egyeztetések mielőbbi folytatása érdekében még a napokban levélben fordul majd Cseresnyés Péterhez, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárához – fűzte hozzá.
A szakszervezeti vezető szerint a robotizáció és a digitalizáció munkaerőpiacra gyakorolt hatásaival is érdemes lenne foglalkozniuk a szakszervezeteknek az idén.
Kordás László szólt arról is, hogy véleménye szerint jövőbeni szociális katasztrófához vezethet, ha a nyugdíjak emelése csak 1-2 százalékos szinten marad, miközben a reálbérek növekedése továbbra is 6-7 százalék között mozog. Úgy vélte, a kialakult helyzetre megoldást jelentene a MASZSZ által javasolt 80 ezer forintos alapnyugdíj bevezetése. Hozzátette, hogy erről társadalmi vitát kell folytatni.
A sajtótájékoztatón Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke bejelentette: a munkavállalói érdekek hatékonyabb képviselete érdekében megalapította a jogilag egyesületi formában működő Magyar Munkavállalókért Mozgalmat. A szervezetet – amelyet a bíróság 2016 decemberében jegyzett be – magánemberként hozta létre, és jelenleg csak néhány tagja van – közölte a KOSZ elnöke.
(MTI)
Az új irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
