EKSZ: túl sokat túlóráznak a BKV-sofőrök


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kockázatosan sokat túlóráztatja a BKV a járművezetőket, van olyan, aki már a nyár elején 200-at begyűjtött a törvényes, éves 300-órás keretből – közölte az Egységes Közlekedési Szakszervezet. Az EKSZ a napokban hivatalos tájékoztatást kért a vezérigazgatótól: van-e komoly stratégiája a cégnek a létszámhiány megszüntetésére vagy mindössze további túlóráztatással igyekszik ellátni a szolgáltatást, például a vizes VB miatti plusz feladatokat is.


Levélben kért pontos kimutatást a BKV-nál működő Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ)  – a Városi Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége(VKSZSZ)  nevében – a cég vezérigazgatójától, Bolla Tibortól, hogy melyik ágazatban, mennyi túlórát használtak már fel a dolgozók a törvényes éves 300-as keretből. Nem véletlen, hogy az EKSZ elszámoltatja a cégvezetőt, a szakszervezetnél ugyanis megtudták, hogy egyre több sofőrnek emelkedett hirtelen 200 fölé a túlórája – közölte Nemes Gábor. A szakszervezeti elnök szerint erősen aggályos, hogy még csak nyár közepe van, s a járművezetők jelentős része már most elhasználta az éves kerete nagyobb részét. Nemes leszögezi: a munkáltató akkor sem engedélyezhet ésszerűtlenül sok túlórát, ha azt a munkavállaló a plusz pénz reményében maga kéri, hiszen nemcsak az alkalmazottak, hanem az utasok biztonságára is figyelni kell. Márpedig agyonhajszolt járművezetőket kockázatos forgalomba küldeni. A szakszervezet pontos kimutatást kért a vezérigazgatótól: melyik ágazatban mennyi túlóra gyűlt össze.

Mint ismert, a fővárosi közlekedési cégnél is egyre nagyobb a munkaerőhiány, s mivel újak nem jelentkeznek tömegével – hiába a mesésre festett fizetésekről szóló propaganda –, a cégvezetés a régiek túlóráztatásával igyekszik betömni a szolgáltatásban egyre több helyen keletkező lyukat.  Nemes szerint a járművezetők egy része nem maga kéri, hanem mindössze vállalja a felkínált plusz órákat, de félő, hogy a létszámhiány miatt egyre többször kényszerül majd a vezetőség utasítani – „vezényelni” – túlmunkára a sofőröket. Volt már ilyen korábban, nem is egyszer – emlékeztet az elnök. A járművezetők a cégnél azonban nemcsak fáradtak, de elkeseredettek is, mert még csak reményt sem látnak arra, hogy belátható időn belül javulhatnak a körülmények, s megbízhatóan emelkedhetnek a bérek – jegyzi meg az elnök.

 

Nemes felidézi: a Városi Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége – amelynek az EKSZ is a tagja – a közelmúltban kezdeményezte a jövő évi bértárgyalások elindítását azért, hogy legalább a jövőre újra emelkedő fizetés reményével is maradásra lehessen bírni a BKV-tól – és a többi városi közlekedési vállalattól – menni készülő munkavállalókat. Ez a korai kezdés nem kerülne a cégnek és a tulajdonosnak, a fővárosi önkormányzatnak egyetlen fillérjébe sem, ám jó üzenet lett volna a munkavállalóknak. A vezérigazgató azonban még ezt a biztató gesztust sem vállalta, jogi igazgatója által üzente levélben, hogy „idő előtti”a bérekről tárgyalni – emlékeztet Nemes azt kérdezve, mikor időszerű a bérekről tárgyalni, ha nem most, amikor dolgozók tucatjai készülnek elhagyni a süllyedő hajót, s újak egyelőre nem akarnak felszállni rá. Eközben a cég a 3-as metró felújítása miatti pótlás előtt is áll, amit az egyre fogyatkozó BKV-s járművezetőkkel képtelen lesz megoldani – véli az elnök.  Igaz, egyfajta belső ösztönzőnek meghirdették a cégnél, hogy egyszeri, néhány tízezer forintos „fejpénzt” fizetnek annak, aki új embert hoz.  A BKV-nál uralkodó állapotokat azonban senki sem ajánlja jó szívvel az ismerőseinek, így ez az akció egészen biztosan nem fogja megoldani a lassan kritikussá váló helyzetet. 

A szakszervezeti vezető attól tart, hogy a létszámhiány megszüntetésére a BKV vezetésének nincs komoly stratégiája, s olyan helyi tűzoltással próbálkozik, amibe beletörhet a bicskája. Ilyen lehet például a törvénytelenül sok túlóra. A szakszervezet azonban azt nem fogja hagyni, hogy a munkáltató túlhajszolja az embereket, ha másként nem, akkor bírósági úton fogja megakadályozni a törvénytelen mértékű túlóráztatást. Az EKSZ azonban egyelőre várja az őszinte, tényszerű kimutatást a cégvezetőtől, s az adatoktól teszi függővé a további lépéseket, ha szükséges.



Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

Mit tehet a munkaadó a munkahelyi ghosting ellen?

Számtalan esetet hallani arról, hogy a munkáltató a kiválasztási folyamat során visszajelzés nélkül tűnik el, vagy amikor a munkavállaló egyszerűen úgy vet véget a munkaviszonyának, hogy nem megy munkába többé – derül ki a Bán & Karika Ügyvédi Társulás elemzéséből.

2022. június 29.

A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyra vonatkozó speciális korlátozások

Amennyiben megállapításra kerül, hogy a munkáltató köztulajdonban áll, akkor az általa létesített munkaviszonyokra néhány eltérő rendelkezést kell alkalmazni. Ezek az eltérések korlátozzák a felek szerződési szabadságát, megállapodásaik tartalmát annak érdekében, hogy megóvásra kerüljön a köztulajdonban álló vagyon, csökkenthető legyen az azzal való visszaélések száma.