Élelmiszeripari járulékcsökkentést szorgalmaz a NAK


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint ez lenne az egyik megoldás az országos munkaerőhiányra.


A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint a munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett foglakoztatói járulékkedvezményt a mezőgazdaság mellett más szakágazatokra, az élelmiszeriparra is ki kellene terjeszteni, mert a vállalkozások munkabért terhelő járulékfizetési kötelezettségének csökkentése lehet az egyik megoldás az országos munkaerőhiányra – mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

Hozzátette: a gazdasági tárcának néhány hónapja javaslatot tettek a járulékfizetési kedvezmény kiterjesztésére a főtevékenységként mezőgazdasági termelésből származó hazai alapanyagot feldolgozó élelmiszeripari vállalkozások fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállalóira.  Kiemelte: a mezőgazdasági termelők mellett ugyanis az élelmiszeripari vállalkozások is szakember- és munkaerőhiánnyal küzdenek. A járulékfizetési kedvezmény segítene a munkaerő megtartásban, az elvándorlás mérséklésében, növelné az élelmiszeripar versenyképességét. 

 

A járulékkedvezmény mértékéről azt mondta: minden megoldásra nyitottak, ami forintban mérhető engedményt jelent a kamarai tagok számára. 

A NAK elnöke beszélt arról is, hogy ősztől megjelenhetnek az uniós pályázati források, amire nagy szüksége van az élelmiszeriparnak. A Vidékfejlesztési Programban és GINOP-ban együtt az élelmiszeriparra elkülönített 300 milliárd forinttal enyhülhet az ágazatra nehezedő nyomás. 

Felidézte, hogy a jelenleg elérhető támogatási formák munkahelyteremtési, és -megtartási kötelezettséget írnak elő. Ezért felhívják a figyelmet, hogy az élelmiszeripar egy speciális ágazat, ahol a korszerűsítés, beruházás hatására a hatékonyság megnövekszik, viszont az élőmunka iránti igény csökken. A kamara szerint az élelmiszeripart a többi iparágtól elkülönülten kell kezelni.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.