Elengedett munkáltatói kölcsön
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Társaságunk forint-alapú kölcsönt nyújtott munkavállalójának pénzintézeten keresztül 2011.12.28-án kelt szerződés alapján, melynek folyósítása 2011.12.30-án történt meg. A kölcsön összege 4.800.000 Ft, kamata változó a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelően, lejárata 2026.12.31. A kölcsönt a munkavállaló által saját ingatlan vásárlásra felvett deviza alapú hitel végtörlesztésének kifizetésére a személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvény és lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigénynek nem megfelelő feltételekkel nyújtotta a Társaság.
A munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel 2015.09.14-én megszűnt, melyet követően a Társaság elengedte a kölcsön fennmaradó összegét. A kölcsön elengedésére vonatkozó szerződés 2015.12.21-én lett a felek által aláírva, a kölcsön fennmaradó összege 2015.12.21-én 3.728.400 Ft. A munkavállaló a kölcsön elengedésére vonatkozó szerződés aláírásának napján már nem állt munkaviszonyban a Társaságnál.
Kérem állásfoglalásukat, hogy a Társaság által elengedett kölcsön után – mint adóköteles vissza nem térítendő támogatás – nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell-e megfizetni az adókat, járulékokat? Kérem állásfoglalásukat, hogy a Társaságot és a volt munkavállalót milyen mértékű adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.
Az Szja tv. szerint kamatjövedelmet nem képező, de a köznyelv, illetve a Ptk. szerint is kamatnak nevezett jövedelem adókötelezettsége adójogi szempontból a juttató és az adós magánszemély között fennálló jogviszony, valamint a juttatás körülményei alapján kell mérlegelni, azaz a minősítés szempontjából munkaviszonyból származó nem önálló vagy egyéb összevonandó jövedelem. Amennyiben a kölcsönszerződést változó kamatozásra, a mindenkori jegybanki alapkamat 5 %ponttal növelt összegére kötötték, ekkor nem keletkezett a magánszemélynek jövedelme.
A kölcsönkövetelésből származó jövedelem megállapítása során az adóalapot 16 %-át személyi jövedelemadó és 27 % egészségügyi hozzájárul terheli az Eho tv. 3. § 5 (1) bek. a) pontja alapján.
A magánszemély esetében a Társaság által elengedett követelés az Szja tv. 4. § (2) bek. alapján a magánszemély bevételének minősül, amely bevétel, mint egyéb jövedelmet terheli adókötelezettség. A bevétel napján (szerződés módosítása), ha a magánszemély nem biztosított (nem áll munkaviszonyban) akkor a magánszemély szempontjából elengedett tartozás bevételnek [Szja tv. 5. § (3) bek.] minősülő összege után 27 %-os egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettsége van a Társaságnak.
Ha a Társaság a magánszeméllyel szembeni követelését (ideértve a a még meg nem fizetett kmat miatti követelést is) elengedi, nem kell a társasági adó alapját (rendkívüli ráfordításként elszámolt elengedett követelés összegével növelni a Tao tv. 8. § (1) bek. h) pontja alapján.
Az illetéktörvény 17. § (1) bek. c) pontja alapján a fentiek miatt (tb. vagy eho megfizetése) nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség.
A kérdést Győri Éva szakértőnk válaszolte meg. További kérdéseket és válaszokat itt talál.
