Életbe lép szombattól a francia munkajogi reform


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Macron francia államfő alíárta a rendeleteket, hétvégén tiltakozók mennek majd az utcára.


 Aláírta pénteken Emmanuel Macron francia államfő a munkajogi reform öt rendeletét az előző napi szakszervezeti és a hétvégére tervezett politikai tiltakozás ellenére.

A rendeletek várhatóan már szombaton megjelennek a hivatalos közlönyben, és azzal életbe is lépnek. A kormány ugyanakkor októberben parlamenti vitát és szavazást is tervez a rendeletek jóváhagyására, annak érdekében, hogy azok törvényi szintre emelkedjenek. 

„A példátlan reform, amely a munkaszabályozás rugalmasságát növeli, rekordidő alatt készült el” – emlékeztetett a köztársasági elnök az ünnepélyes aláíráson, amelyet a közélet megtisztítását célzó törvények múlt heti aláírásához hasonlóan élőben közvetítettek a francia televíziók az elnöki hivatalból. 

 

A munkajogi reform ellen csütörtökön másodszor szervezett mintegy kétszáz városban tiltakozó felvonulásokat a CGT szakszervezet, de azokon már csak feleannyian vettek részt, mint a szeptember 12-i megmozduláson. A belügyminisztérium adatai szerint 130 ezren tiltakoztak csütörtökön, a CGT nem közölt részvételi adatokat, de elismerte, hogy kisebb volt a tömeg. 

Szombaton a politikai ellenzék, a radikális baloldali Lázadó Franciaország szervez felvonulást Párizsban megfogalmazásuk szerint a „szociális államcsíny” ellen. A pártvezér Jean-Luc Mélenchon célja a reform visszavonatása, illetve annak felmutatása, hogy a csökkenő népszerűségi mutatójú Emmanuel Macronnak ő a legfőbb politikai ellenfele. A nyugdíjasok szeptember 28-án vonulnak utcára a nyugdíjak után fizetendő járulékok emelésének terve ellen tiltakozva, október 10-én pedig a közszférában dolgozók sztrájkot terveznek. 

Emmanuel Macron egyik legfőbb választási ígérete volt a magas, 10 százalék körüli munkanélküliség csökkentését célzó reform mielőbbi beindítása, amelyet a következő másfél évben további reformcsomagok követnek a francia társadalmi modell skandináv jellegű, a korábbiaknál rugalmasabb jellegű átalakítása végett. A következő lépésben a jövő év elején mintegy 15 milliárd eurós átképzési és újfajta segélyezési rendszert indít el a kormányzat a munkanélküliek támogatására, azt követően pedig a 36 fajta nyugdíjrendszer egységesítését tervezi.

A kormány június eleje óta egyeztetett a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel az öt rendeletről, amely a vállalatokon belüli egyeztetések egyszerűsítését és a munkavállalói képviselet szervezettségét illetően módosítja a mintegy 3 ezer oldalas francia munkatörvénykönyvet. A szakszervezetek elsősorban a végkielégítések maximalizálásával nem értenek egyet és azzal, hogy rövidülni fog a vitatott elbocsátások esetén a jogorvoslati idő.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

MASZSZ: csak úgy jön ki a matek, ha 2027-re 500 forint lesz az euró

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható az Adó Online közleményben.

2024. október 8.

A munkáltatói utasítás írásba foglalása

A munkavégzés során gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkáltató által közölt utasításokat minden esetben szükséges-e írásban rögzíteni vagy elegendő, ha azok csak szóban hangzanak el. A szóbeli utasítás sokszor kézenfekvőbb, kevesebb adminisztrációval és ráfordított idővel jár, mintha a munkáltató mindent írásban rögzítene. Azonban mind a szóbeli, mind az írásbeli utasítási formának megvannak a maga előnyei és hátrányai a munkaviszony keretein belül, így minden helyzetben megtalálható a megfelelő forma.

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.