Életbe lép szombattól a francia munkajogi reform


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Macron francia államfő alíárta a rendeleteket, hétvégén tiltakozók mennek majd az utcára.


 Aláírta pénteken Emmanuel Macron francia államfő a munkajogi reform öt rendeletét az előző napi szakszervezeti és a hétvégére tervezett politikai tiltakozás ellenére.

A rendeletek várhatóan már szombaton megjelennek a hivatalos közlönyben, és azzal életbe is lépnek. A kormány ugyanakkor októberben parlamenti vitát és szavazást is tervez a rendeletek jóváhagyására, annak érdekében, hogy azok törvényi szintre emelkedjenek. 

„A példátlan reform, amely a munkaszabályozás rugalmasságát növeli, rekordidő alatt készült el” – emlékeztetett a köztársasági elnök az ünnepélyes aláíráson, amelyet a közélet megtisztítását célzó törvények múlt heti aláírásához hasonlóan élőben közvetítettek a francia televíziók az elnöki hivatalból. 

 

A munkajogi reform ellen csütörtökön másodszor szervezett mintegy kétszáz városban tiltakozó felvonulásokat a CGT szakszervezet, de azokon már csak feleannyian vettek részt, mint a szeptember 12-i megmozduláson. A belügyminisztérium adatai szerint 130 ezren tiltakoztak csütörtökön, a CGT nem közölt részvételi adatokat, de elismerte, hogy kisebb volt a tömeg. 

Szombaton a politikai ellenzék, a radikális baloldali Lázadó Franciaország szervez felvonulást Párizsban megfogalmazásuk szerint a „szociális államcsíny” ellen. A pártvezér Jean-Luc Mélenchon célja a reform visszavonatása, illetve annak felmutatása, hogy a csökkenő népszerűségi mutatójú Emmanuel Macronnak ő a legfőbb politikai ellenfele. A nyugdíjasok szeptember 28-án vonulnak utcára a nyugdíjak után fizetendő járulékok emelésének terve ellen tiltakozva, október 10-én pedig a közszférában dolgozók sztrájkot terveznek. 

Emmanuel Macron egyik legfőbb választási ígérete volt a magas, 10 százalék körüli munkanélküliség csökkentését célzó reform mielőbbi beindítása, amelyet a következő másfél évben további reformcsomagok követnek a francia társadalmi modell skandináv jellegű, a korábbiaknál rugalmasabb jellegű átalakítása végett. A következő lépésben a jövő év elején mintegy 15 milliárd eurós átképzési és újfajta segélyezési rendszert indít el a kormányzat a munkanélküliek támogatására, azt követően pedig a 36 fajta nyugdíjrendszer egységesítését tervezi.

A kormány június eleje óta egyeztetett a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel az öt rendeletről, amely a vállalatokon belüli egyeztetések egyszerűsítését és a munkavállalói képviselet szervezettségét illetően módosítja a mintegy 3 ezer oldalas francia munkatörvénykönyvet. A szakszervezetek elsősorban a végkielégítések maximalizálásával nem értenek egyet és azzal, hogy rövidülni fog a vitatott elbocsátások esetén a jogorvoslati idő.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.