Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Gulyás Gergely a mai kormányinfón bejelentette, hogy havi 150 ezer forint lakhatási támogatás indul 2025. januárjában. Az összeget albérleti díjra, vagy lakáshitel törlesztésére lehetne fordítani a tervek szerint. Ez egy budapesti átlagos albérlet díjának a 60%-át lefedheti.
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy lakhatási támogatás is indul 2025. januárjától. Havonta 150 ezer Ft-ot kaphatnak lakhatási célra a 35 év alattiak munkáltatójuktól, dolgozói juttatásként. A munkaadó számára azért lenne előnyös, mert kedvezményes adózás mellett tudná nyújtani ezt az összeget. Ez éves szinten 1,8 millió Ft lakhatási támogatást jelentene, melyet lakáshitel törlesztésére, vagy albérleti díjra lehetne elkölteni.
Mekkora kölcsönre, albérletre lehet elég ez a támogatás?
Két felhasználási célja lehet a kedvezménynek, a Bankmonitor szakértői megvizsgálták, hogy ezeknél mekkora segítséget jelenthet a havi 150 ezer Ft-os összeg.
Lakáshitelnél a kamat és a futamidő befolyásolja döntően a törlesztőrészlet nagyságát. Kérdés, hogy mekkora kölcsönösszegnek fedezné teljes egészében az új hozzájárulás a havi részletét. Az aktuális lakáshitelpiaci kínálatot vizsgálva jelenleg 20,1 millió forint 6,5%-os kamatozású, 20 éves futamidejű lakáshitel törlesztését lefedné a kérdéses 150 ezer Ft-os hozzájárulás. Gyakorlatilag átlagosan ekkora összeget igényelnek ma hazánkban használt lakás vásárlás céljára.
Az albérleti díjak nagyságát nagyon sok minden befolyásolja, az ingatlan mérete, állapota, elhelyezkedése. A Bankmonitor szakértői most csak a nagyobb városok átlagos albérleti díjait vizsgálták meg.
Az ingatlan.com adatai alapján a nagyobb városokban elérhető átlagos lakások albérleti díja 2024. augusztusában a tulajdonosok kínálati ára alapján:
A dőlt betűvel szereplő 11 nagyvárosban fedezi a támogatás egy átlagos albérlet bérleti díját. De még a fővárosban is a havi bérleti díj 60 százalékát lefedheti az új támogatás összege.
Miért érné meg ez a munkaadónak?
Gyakorlatilag a normál bérhez képest kedvezményes adózást biztosítanak ezen dolgozói juttatás után. A munkaadó adózási kötelezettsége hasonló lesz, mint amit a SZÉP kártyák esetében fizetnie kell.
A SZÉP kártyát 15% szja és 13% szocho terheli. Ha hasonló lesz a lakhatási támogatás adóvonzata is, akkor 150 ezer Ft juttatás a munkaadónak gyakorlatilag 192 000 forintjába kerülne. Csak összehasonlításképpen: nettó 150 ezer Ft béremelkedés nagyságrendileg 250 ezer Ft kiadásnövekedéssel járna munkaadói oldalról. (Ez utóbbi természetesen nagy mértékben függ a munkavállaló által elérhető adókedvezményektől is.)
A munkaadónak tehát valóban sokkal jobban megérheti a fizetés megemelése helyett ilyen juttatást nyújtani. Ez azonban nem azt jelenti, hogy januártól minden munkaadó fizetési csomagjában már elérhető lesz ez az elem is. Várhatóan idő kell majd ahhoz, hogy ténylegesen el tudjon terjedni ez a lehetőség.
Forrás: HVG
A jövő évi bértárgyalások eredménye és az immár bizonyosnak látszó, új, zöld lakásokra adható 5 százalékos lakáshitel kamatoknak köszönhetően akár 5 millió forinttal is növekedhet egy kétkeresős, a bankok felé a minimálbért igazolni tudó család által igényelhető hitelösszeg maximuma – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Az utóbbi években egyre gyakrabban találkozhatunk a „munka-magánélet egyensúlya” kifejezéssel, ami amellett, hogy egy hangzatos megfogalmazás, ennek garantálása fontos elvárássá is vált a munkáltatók felé. Minden munkavállaló számára lényeges ez a balansz, azonban a dolgozó szülőknek saját hatáskörben is komoly erőfeszítést kell tenniük, ha a munkavégzési kötelezettségük megfelelő teljesítése mellett gyermekük életében is jelen akarnak lenni. Éppen ezért folyamatos a jogalkotói törekvés a gyermekes munkavállalók helyzetének megkönnyítésére, munkahelyük megvédésére a munkajogi garanciák és szabályok révén.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 49 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével. A munkavállalók többsége ma is azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 59 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder októberben elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
