Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A minimáljövedelem rendszerének egységes bevezetése az Európai Unió összes tagállamában az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy az embereket kivezessék a szegénységből az Európai Parlament (EP) foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős szakbizottságának csütörtökön kiadott állásfoglalása szerint.
Az uniós parlament sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy a szakbizottságban helyet foglaló képviselők véleménye szerint annak ellenére, hogy a legtöbb uniós országban létezik minimálbért szabályozó rendszer, azok nem járulnak hozzá kellő mértékben a rászorulók megsegítéséhez, szükségleteik biztosításához.
A képviselők véleménye szerint az EU minden tagállamában a már működő, vagy tervezett minimáljövedelmi rendszert a lakhatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való jobb hozzáféréssel együtt kellene bevezetni. A szabályok kialakításánál továbbá nagyobb figyelmet kell fordítani a gyermekek, a munkanélküliek és az egyszülős háztartások hatékonyabb támogatására – húzták alá.
A tájékoztatás szerint az unióban közel 120 millió ember – az EU népességének mintegy 25 százaléka – a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélyének van kitéve. Közöttük a gyermekek, a nők, a munkanélküliek, az egyszülős háztartások és a fogyatékkal élők csoportja különösen veszélyeztetett.
(MTI)
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
