Érdekképviseletek és a munkáltató titkainak védelme


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ki kell-e adnia a munkáltatónak a szakszervezet kérésére a következő év tervezett pénzügyi adatait? Megtagadható-e az adatkérés az üzleti titok védelmére hivatkozva, vagy erősebb érv, hogy e nélkül a szakszervezet nem tudna felkészülni a bértárgyalásokra?


Aligha képzelhető el hatékony munkavállalói érdekvédelem, ha a szakszervezet nincs tisztában a munkáltató pénzügyi helyzetével és jövőbeli üzleti terveivel. Az aktuális bérfejlesztésről nem lehet úgy tárgyalni, hogy a szakszervezet nem fér hozzá ezekhez az információkhoz. Másfelől, ezek a legérzékenyebb üzleti adatok körébe tartoznak, amelyek illetéktelen kezekbe kerülése komoly érdeksérelmet okozhat a munkáltatónak.

A jogi szabályozásnak ezt a furcsa patthelyzetet kell feloldania. Egyrészt, biztosítani szükséges, hogy az érdekképviseletek felkészülten, a munkáltató helyzetének ismeretében ülhessenek le tárgyalni a bérekről. Másrészt viszont, a munkáltatót is védeni kell attól, hogy üzleti titkai illetéktelen személyekhez kerüljenek. Ezt a dilemmát észleli az uniós munkajog is. A munkavállalói érdekképviseletek tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát rögzítő 2002/14/EK irányelv ugyanis külön cikket rendel a bizalmas információk védelmének, előírva, hogy a munkavállalók képviselői és az őket segítő szakértők nem jogosultak a munkavállalók, illetve harmadik fél tudomására hozni semmiféle olyan információt, amelyet a vállalkozás vagy az üzem jogos érdekeinek védelmében kifejezetten bizalmasan hoztak a tudomásukra.

Az uniós jogi kereteket követi a Munka Törvénykönyve is. Eszerint a munkáltató nem köteles tájékoztatást adni vagy konzultációt folytatni a munkavállalók képviselőivel, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a munkáltató jogos gazdasági érdekeit vagy működését veszélyeztetné. Az üzemi tanács vagy a szakszervezet képviselője nem hozhatja nyilvánosságra azokat az adatokat, amelyeket a munkáltató kifejezetten bizalmas információként, vagy üzleti titokként adott át, és azokat csak érdekképviseleti tevékenysége kapcsán használhatja fel. Ám a személyiségi jogok, illetve a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelmére akkor is tekintettel kell lenni, ha az érdekképviselet által megismert információ nem minősül kifejezetten üzleti titoknak, vagy bizalmas információnak. Bármilyen információ nyilvánosságra hozatala tilos ugyanis, ha e védett értékeket veszélyeztetné.

[htmlbox mt_kommentar]

 

Nincs tehát szó arról, hogy a szakszervezet (vagy az üzemi tanács) adatkérését önmagában az üzleti titokra hivatkozással vissza lehetne utasítani. Arra viszont kérhető biztosíték, hogy a szakszervezeti tisztségviselők (az üzemi tanács tagjai) az tárgyalások során megismert, bizalmas adatokat nem adják tovább, nem hozzák nyilvánosságra.

Az üzleti titokra hivatkozás tehát önmagában nem „varázsszer”, ráadásul a titokvédelmi szabályok megszegését, azok következményeit a munkáltatónak kell bizonyítania. Egy konkrét ügyben a Legfelsőbb Bíróság leszögezte, hogy alapvető fontosságú, hogy az üzemi tanács működése során megfelelő információkhoz jusson, mivel ez biztosítja, hogy megalapozottan nyilvánítson véleményt a munkáltató tervezett intézkedésével kapcsolatban, vagyis megfelelően működhessen érdekképviseleti, illetve érdekérvényesítő szervként. Az üzemi tanácsot, illetve tagjait terhelő titoktartási kötelezettség nem lehet érdekképviseleti tevékenységük gátja.

A konkrét ügyben a munkáltató és az üzemi tanács között per volt folyamatban, a munkáltató tulajdonában álló, jóléti célú ingatlanok értékesítése kapcsán. A munkáltató azt rótta az üzemi tanács tagjai terhére, hogy a perben született, nem jogerős végzést engedélye nélkül eljuttatták az ingatlan vevőjének, és a sajtónak is nyilatkoztak az ügyről. Mindez pedig megsérti az üzleti titok megőrzésével kapcsolatos szabályokat és a jogos gazdasági érdekeit. A Legfelsőbb Bíróság azonban rámutatott, hogy a munkáltató nem bizonyította, miszerint az üzemi tanács tagja tett az ügyben a sajtónak nyilatkozatot, és az sem volt ítéleti bizonyossággal megállapítható, hogy az újságcikkben megjelent információk a munkáltató gazdasági érdekeit és üzleti jó hírnevét sértették volna. A munkavállalók az üzemi tanács tagjaiként a dolgozók jóléti céljaira rendelt ingatlanok védelme érdekében jártak el, magatartásuk önmagában a munkáltatóval fennálló konfliktus-helyzet miatt nem volt jogsértő (EBH2007/1633.).

A gyakorlatban problémát okozhat, hogy a felek közötti tájékoztatás pontos adatkörét, illetve az adatok átadásának határidejét a törvény nem határozza meg. Ám mindez a törvény egyes rendelkezései és a munkajogi alapelvek alkalmazásával meghatározható. Egy esetben a szakszervezet azért fordult bírósághoz, mert a munkáltató nem látta el a bértárgyalásokra való felkészüléshez kért adatokkal. A munkáltató egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a szakszervezet indokolatlanul nagy mennyiségű adatot kért, bizonyos körben három évre visszamenőleg, emellett üzleti titkai védelmében nem kívánt felvilágosítást adni a szakszervezetnek. A Kúria szerint a szakszervezet ésszerű határidő tűzésével, a munkáltató rendelkezésére álló, illetve a munkáltató által kezelt adatok tekintetében kérhet tájékoztatást. Az ésszerű mértékű és határidejű adatkérés megítélésénél nem hagyható figyelmen kívül a munkáltató nagysága, gazdasági súlya, a foglalkoztatotti létszám, vagy a rendelkezésre álló apparátus létszáma. Mindazonáltal a konkrét esetben jogsértőnek bizonyult, hogy a munkáltató már csak a bírósági eljárásban, több hónappal az adatkérés után adta át az adatokat (EBH2014. M.21.).

A feleknek érdemes előre meghatározni azoknak az adatoknak a körét, amelyeket a munkáltató minden évben az érdekképviseletek rendelkezésére bocsát, hogy azok fel tudjanak készülni az aktuális tárgyalásokra. Célszerű ennek határidejét is előre meghatározni. Nincs akadálya, hogy az adatok átadása az üzleti titok megtartására vonatkozó kötelezettségekre való figyelmeztetéssel történjen, miszerint azokat az érdekképviseletek vezetői a munkáltató előzetes engedélye nélkül nem adhatják tovább és nem hozhatják nyilvánosságra.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 11.

Csökken a hazai kkv-k optimizmusa a foglalkoztatást illetően

Mérséklődő optimizmus jellemzi a hazai kkv szektor foglalkoztatási várakozásait – derült ki a K&H kkv bizalmi index harmadik negyedéves kutatási adataiból. Némileg csökkent azon cégvezetők száma, akik létszámbővítésben gondolkodnak, ezzel szemben azok aránya, akik nem terveznek változtatni, 4 százalékponttal nőtt, így most 76 százalékon áll a mutató. Bár a cégvezetők közel háromnegyede tervez bérfejlesztést a következő egy évben, a béren kívüli juttatásban gondolkodók aránya 42 százalékra esett vissza, ami jelentős, 8 százalékos csökkenés. Változatlanul a tizenharmadik havi fizetés, a munkába járás támogatása, valamint a SZÉP kártya a leginkább vonzó juttatási forma.

2024. november 11.

Új munkaszüneti napot szeretnének Magyarországon

A magyar társadalom régóta várja, hogy hét európai államhoz hasonlóan hazánkban is munkaszüneti nap legyen december 24. napja – fogalmaz Balassa Péter országgyűlési képviselő, aki ennek érdekében ismét törvénymódosító javaslatot nyújtott be.